A szerkesztők az 1956. november 8-a és 1957. május 27-e között megtartott ülések dokumentumait teljes terjedelmükben, szöveghűen, de a helyesírási és gépelési hibákat - a jobb olvashatóság kedvéért - javítva közlik. Jelen kiadvány tulajdonképpen az 1990-e

Jelen albumban Budapest Főváros Levéltára a megtorlás keretében lefolytatott perekhez csatolt, bizonyítékként felhasznált fotókat mutatja be. A képek mellett korabeli röplapok, kiáltványok, naplórészletek, újságcikkek, versek, valamint...

A viharos gyorsasággal bővülő tudományos ismereteknek, ezek befogadásának és a városi környezetbe való átültetésének kölcsönhatását követjük nyomon Budapest és Bécs példáján.

"... itt hívjuk fel a Tisztelt Olvasó figyelmét arra a szándékunkra, hogy az ezredfordulóra, vagy 2002-re, a várossá nyilvánítás 80. évfordulójára szeretnénk megjelentetni a kiadvány második kötetét, melynek időhatára 1945-1990 lesz" - olvashatjuk az öt é

Szörnyű veszteséget szenvedett a 2. magyar hadsereg, tragédiája történelmünkben felejthetetlen nyomot hagyott

A közfelfogás a levéltároshoz csaknem kiirthatatlanul a régmúlt ügyek búvárlatában elmerült, visszavonult, a hétköznapok világával alig érintkezõ szakember képzetét társítja, - ámbár a valóság ennek csaknem a fordítottja...

"A pártarchívumok feladata, hogy az iratok tudományos-technikai feldolgozásával elõsegítsék az iratok felhasználását a párt gyakorlati munkájában, a párt és a helyi szervei és szervezetei történetének megírását, valamint egyes...

Még mielõtt 1703. június 16-án II. Rákóczi Ferenc szerény kíséretével átlépte volna a magyar határt a császári Haditanács Bécsbõl június 2-án levelet intézett Koháry Istvánhoz arról, hogy a császár Felsõ-Magyarországon a rablók...

A kiváló olvasókönyv - amely elsõsorban általános és középiskolások számára készült - a salgótarjáni zsidó hitközség fejlõdését vázolja fel létrejöttétõl az 1944. évi felszámolásáig, majd megkísérli összefoglalni a Vészkorszak után...

A középszintû segédleteket a kutatók, az érdeklõdõ nagyközönség számára hozzáférhetõvé tévõ kiadványaink második darabját tartalmazza ez a kötet a tanácsi igazgatás korából. A Nógrád Megyei Tanács tanácsülési jegyzõkönyveinek...

Teller Edét legtöbben "a hidrogénbomba atyja"-ként ismerik, neve ma is sokakban kelt szélsõséges érzelmeket. Vannak, akik számára Teller volt a hidegháború hõse, mások viszont az ördögi rossz szellem megtestesítõjének tekintik...

1956 egyik ismert története Nógrádhoz kapcsolódik. Egy itteni faluban, Felsõpetényben volt házi õrizetben Mindszenty József bíboros, innen indult Budapestre a rétsági páncélosok kíséretében. A bíboros forradalom utáni sorsa...

A Háromszéki nekigyürkõzés címet viselõ könyv tartalma nem csak hiánypótló, hanem jellegénél fogva dokumentum- és forrásértékû is, az igazság felmutatása mellett újabb kutatások elvégzését is lehetõvé teszi...

A Kádár-rendszer belsõ ellenzékének fórumai közül a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján kiemelkedõ jelentõsége volt a Hétfõi Szabadegyetemnek. A rendszer tabuit kikezdõ elõadások, a budapesti fiatalok számára biztosított...

A Pécsi Erzsébet Egyetem Földrajzi Intézete 1926-ban Geographia Pannonica címen sorozatot indított annak érdekében, hogy az itt született doktori értekezések egységes keretben kerüljenek megjelenítésre. A sikeres sorozatban...

A Magyar Tudományos Akadémia Õstörténeti Bizottsága a honfoglalás 1100. évfordulójához kapcsolódva 1993. decemberében és "A honfoglalás írott forrásai" címmel konferenciát rendezett.

Az olvasó olyan mûvet tart a kezében, amelynek szerzõje hatvan esztendõ után elsõként vállalkozott arra, hogy - az elõdök (elsõsorban Huszár Lajos) eredményeire támaszkodva - az 1467-1521 közötti idõszak pénztörténetét...

1935 és 1939 között az angol, a francia és az olasz geopolitikai törekvések a korábbinál hevesebben ütköztek a Mediterráneumban. A három nagyhatalom versengésében katonai téren kiemelkedõ szerep jutott a haditengerészeteknek...

A Habsburg Birodalom emlékezete a német, osztrák és magyar történetpolitikai gondolkodásban 1918–1941.

Magyarország részvétele a nemzetközi hadiipari együttműködésben a KGST keretei között.

Tizenkét évig kényszerlakhelyen tartózkodtak az erdélyi ferencesek: 1952. augusztus 20-án, a provincia védõszentje, Szent István ünnepén internálták a rendtartomány mintegy 150 tagját. Egy év után Désre kerültek a rend elöljárói...