A Rábaköz hagyományai Bakonyi Lászlóné évtizedek óta egy rábaközi kis falu, Farád óvónője, emellett foglalkozik Szil és Szany községekben a hagyományőrző néptáncegyüttes utánpótlásának nevelésével.

Ebben a kötetben 18-19. századi és 20. század eleji cigány glosszáriumok, valamint a 19. században és a 20. század elején elszórtan publikált cigány folklór szövegek olvashatóak - együtt. Indokolja együtt közlésüket, hogy...

Első kötetünk a hagyományok óvodai közvetítéséhez nyújt segítséget. Valljuk, hogy a néphagyomány bizonyos elemeinek miden óvodában helye van, a program jellegétől függetlenül.

Ez a könyv egy sorozat második kötete. Mindazoknak szánjuk, akik oktató-nevelő munkájuk során a néphagyomány közvetítésére vállalkoznak. Sorozatunkat a már kipróbált módszerek közreadására szánjuk.

A Zeng a lélek a Kárpát-medence „best of” népdalait tartalmazza Berecz István válogatásában.

A könyv amelyben a székelykevei (Szerbia-Montenegró) Szőcs Boldizsár (1911-2001) mondja el nyolc meséjét, a "Népmesetár" első darabjai. A gyűjtés, Beszédes Valéria szabadkai népmesekutatóé.

43 mintaív található a dossziéban leírással.

Javított, bővített kiadásban újra megjelent a Népi játszóház szöveggyűjtemény és segédanyag, a népi játszóházi foglalkozásvezetői tanfolyam hallgatói számára. A könyvben azonban nem csak a tanfolyamhallgatók, hanem...

Czérna Miklós a bácskai Oromhegyesen (Szerbia) élő idős gazdálkodó. Ízes tájszólásban elmondott történetei, meséi a magyar folklór hagyományos elbeszélő és mesemondó stílusát mutatják be,...

151 Mintaív található a dossziéban és a hímzéstípusokhoz öltés leírás.

"Laci bácsi 1948. október közepén önként jött haza, amikor már söpörték a Mindszentynek készített zárkát. Nyugati barátai jól látták, hogy mi a helyzet Magyarországon. Lajtha úgy érezte, itthon a helye.

A paraszti öltözet ma is elkészíthető elemeit mutatja be a szerző, természetesen a teljesség igénye nélkül. Az általános érvényű leírások mellett a legjellegzetesebb, néprajzi tájak viseletének elkészítéséhez, megvarrásához ad gyakorlati útmutatót...

Gergely Zoltán – aki mezőségi születésű lévén aktív résztvevőként jól ismeri szülőfaluja és környéke hagyományait – szerves egységben vizsgálta meg azokat.

A tekerőlant történetéről nem sok feljegyzés maradt, népi hagyománya sem teljesen ismert. Hogyan és mikor jutott Magyarországra, milyen változásokon ment keresztül, máig sem tisztázott. Népi használatáról - mások mellett - Bartók Béla és...