A veszprémi püspökség és székeskáptalan 11. század eleji alapításától fogva különös gondot fordított okleveles anyagának megőrzésére. Ennek eredményeképpen a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár ma az egyik leggazdagabb középkori...

A néhány esztendővel ezelőtt megkezdett munkát folytatva jelen kiadványunk a Hunyadi Mátyás uralkodásának derekát jelentő közel másfél évtized okleveles anyagát tartalmazza.

Jelen forráskiadvány szerves kiegészítése Gutheil Jenő 1953-ban lezárt, s az elmúlt esztendőben megjelent okmánytárának. A két kézirat megjelenésével az érdeklődők a középkori Veszprém városára ...

A XIX-XX. század fordulóján megjelent négy kötetes forráskiadvány, amelynek teljes szövegét most digitális formában nyújtjuk át a tisztelt Olvasónak, egyik értékes eredménye az 1881-ben megnyíló Vatikáni Titkos Levéltárban folyó magyar történeti...

A Gutheil Jenő által összeállított forráskiadvány közel harmadfélszáz oklevél teljes szövegét tartalmazza. Valamennyi oklevél a város történetében meghatározó szerepet betöltő egyházi intézmények,...

Dr. Kredics László, a Veszprémi Érseki Könyvtár vezetője 2012-ben ünnepelte 80. születésnapját. Pályatársai, egykori és jelenlegi munkatársai, tanítványai ez alkalomból az ünnepeltnek dedikált tanulmánykötetet készítettek, amely 17 szerteágazó témájú...

A tizenhét tanulmány a középkortól a 20. századig terjedő időszakban mutatja be a veszprémi egyházmegye történetét, illetve a világi közigazgatás fejlődését.

A reformáció térnyerése és az oszmán hódítás, aminek következtében a veszprémi egyházmegye a 16-17. században a hódoltság és a Magyar Királyság határvidékére került, magával hozta a katolikus egyházi...

Huchthausen Lajos veszprémi egyházmegyés pap 1900. január 4-én született, lelkét 1998. október 13-án adta vissza Teremtőjének. Hosszú élete során megfordult Veszprémben, ahol tanulmányait végezte, mint káplán Murakeresztúron és Barcson, majd 1935 és...

Veszprém városának építészeti képe jól illusztrálja a magyar történelem korszakait. E kötetben a ma is álló templomok mellett a már nem létező, de egykor működő Istenházak is helyet kapnak, ...

A veszprémi székeskáptalan a város többszöri török megszállása után 1630-ban ugyan újból megkezdte működését, de csak a 18. század biztosított nyugodtabb körülményeket a kibontakozáshoz. A háborús idők elmúltával a káptalan igyekezett betelepítéssel...

Jelen kötetben az oszmán háborúkat követő reorganizáció idejét élő püspökség Zala vármegyei területeinek virágzó barokk korszakába, a 18. század utolsó éveibe nyerhetünk átfogó bepillantást ...

1778-1779-ben Bajzáth József megyéspüspök kánoni látogatást végzett püspöki tartományában, amelynek során felmérte többek között az egyes települések lélekszámát, felekezeti megoszlását, a templomok, kápolnák, ...

A veszprémi bazilika korábbi barokk épületét báró Hornig Károly veszprémi püspök (1888–1917) az egyházmegye 900 éves fennállásának évfordulójára Aigner Sándor építésszel neoromán stílusban átépíttette. A barokk székesegyház külső megjelenéséről és belső..

Az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójáról a Veszprémi Érsekség egyháztörténeti konferencia keretében emlékezett meg.

Háborús évek. A veszprémi egyházmegye a második világháborúban című konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartja kezében az olvasó.

A Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága 2014 augusztusában konferenciát szervezett „Szerzetesrendek a veszprémi egyházmegyében” címmel. Az ott elhangzott előadások alapján született meg ez a tanulmánykötet,...

Tanulmánykötetünk két konferencia anyagát tárja az olvasó elő. Az 1918-1919-es esztendők politikai változásai alapvetően érintették a katolikus egyház életének addig megszokott kereteit: a tanulmányok megvilágítják,...

A kötet tanulmányai az olvasó elé tárják a 17. század veszprémi püspökeinek személyiségét, továbbá az egyháztörténet olyan speciális területeit, mint a szerzetesrendek újbóli megtelepedése, a katolikus licenciátusok lelkipásztori szerepe,

A veszprémi egyházmegyében a 16. század elején mintegy hatszáz plébánia és az ország területén megtelepedett szerzetesrendek egynegyede volt megtalálható;...

Amikor az oszmánok 1552-ben meghódították Veszprémet, nemcsak a dunántúli végvárvonal egy erősségét vehették birtokukba, hanem az egyik legkorábbi alapítású magyar-országi püspökség központját is.

A középkori veszprémi székeskáptalan archontológiáját, a kanonoki testület tagjainak adattárát tartja kezében az olvasó.

Nagy örömmel adok ajánlást a jelen kötethez, amely méltó emléket állít kiváló püspök-elődömnek, dr. Rott Nándornak, aki 1917–1939 közt volt a veszprémi egyházmegye főpásztora. 1921–1938 között, a bérmálások alkalmával készített saját kezű feljegyzései...

Az 1993-ban érseki rangra emelt Veszprémi Püspökség történetének kuta­tása a XVIII. század második felében kezdődött, tudományos igényű feldolgo­zások azonban csak a XIX. században jelentek meg nagyobb számban. A ki­egyezés – s egyben a magyar...