Idős korban az emlékezet szívesen időzik a múltban, a fiatalság eseményei, élményei ismét feltámadnak és mintegy új fényt kapnak. Dr. Balogh Elemér nyolcvanadik évén túl nótákra emlékezik, gyermekkora és ifjúsága dalaira, amelyeket egykor Sárhidán "danoga

A XVIII. század végét követő fél évszázadnyi időszak alatt számos, elsősorban földrajzi és statisztikai, részben gazdasági leírása született Magyarországnak, s ezek már a nagyközönség kezébe is kerültek. Vályi András: Magyarországnak leírása három kötetéb

Zala megye középkori és kora-újkori történetének legfontosabb forrásai az oklevelek. A Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára jelen állaimban 438 db Mohács előtti oklevelet őriz. Szent Istvánnak a zalavári apátság alapításira vonatkozó...

Zala megye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1555-1711. című sorozatunk első kötetét tartja kezében az olvasó. Megyénk közgyűléseinek és törvényszékeinek a jegyzőkönyvei a mai Magyarország területén a legkorábbiak közé tartoznak, 1555-ből maradtak fen

A MNL Zala Megyei Levéltárában, Zalaegerszeg város régi levéltára iratai között 712 darab írásos végrendelet maradt fenn a 18-19. századból. A gyűjtemény létrejötte Sebők Samu gimnáziumi tanárnak köszönhető, aki 1901-ben...

Kötetünkben mindazokat a történeti forrásokat felvettük, amelyek 1956. október 23-tól, az eseményekkel egyidőben születtek, továbbá mindazon iratokat, amelyek november 4-i szovjet megszállást követően a forradalom...

"...Ott állok a templomtéren mozdulatlanul, nézem a szobrot, melyet a hősöknek emeltek azok, akik talán holnap halnak meg a szabadságért. ...A szobor nem művészi munka. Nem világhírű alkotás, de nekünk többet ér, mint Dárius minden kincse. A frissen épít

Kötetünk Zala megye 1944 október és 1947 szeptembere közötti történetének legjellemzőbb epizódjait próbálja meg a közölt dokumentumok segítségével bemutatni.

A Gyulafehérváron 1884-ben született Fára József 1917-től 1938-ig Zala vármegye, attól kezdve 1950-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főlevéltárnoka volt, 1953-ig pedig a Levéltárak Országos Központjában dolgozott. Személyében Zala vármegye első...

Forrásgyűjteményünk válogatott dokumentumok segítségével mutatja be a polgárosodás 1867 és 1918 között lezajlott folyamatát Zala megye két központi szerepkört betöltő településén, Zalaegerszegen és Nagykanizsán.

Zala vármegye a reformkorban - elsősorban Deák Ferenc politikai hátországaként - a magyar liberális reformellenzék egyik fellegvára volt.

A Zala Megyei Levéltár polgári kori jogszolgáltatási iratanyaga az intézmény össziratállományának mintegy 12 %-át teszi ki. A relatíve nagy terjedelmű iratanyag kutatásához ugyanakkor ez ideig nem készült olyan, akárcsak vázlatos...

A kötetben szereplő dokumentumokkal átfogóan, tematikai megkötöttség nélkül próbáljuk meg bemutatni Zala megye politikai, társadalmi és gazdasági életének átalakulását 1947 és 1956 között. A mű mind formai...

A Zala Megyei Levéltár kiadványsorozatának, a Zalai Gyűjteménynek ezen újabb kötetében a Tisztelt Olvasó két olyan megyeleírást talál, amelyek eredetijével sajnos nem a mi intézményünk büszkélkedhet. Tartalmi fontosságuk okán azonban kötelességünknek érez

A Zala Megyei Levéltár kiadványsorozatának, a Zalai Gyűjteménynek ezen újabb tanulmánykötete, a XIII. századtól egészen a XX. század közepéig kíséri végig a Kedves Olvasót, felvillantva Zala megye történetének egy-egy, a legújabb kutatások által feltárt e