Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945 Szinte olvasatlan állapotú használt könyv, hátsó borítóján és pár hátsó lapon nedvesség folttal.

Könyvünk a Zala Megyei Levéltár, illetve jogelődjei egykori vezetőinek és meghatározó levéltáros egyéniségeinek, a tudós-tanár Degré Alajosnak és Szabó Bélának kíván emléket állítani.

Dokumentumkötetünk a magyar 2. hadsereg Don menti harcainak és tragédiájának 75. évfordulója alkalmából kíván emléket állítani a nagykanizsai 9. könnyű hadosztály Oroszországban hősi halált halt...

Zala vármegye a reformkorban - elsősorban Deák Ferenc politikai hátországaként - a magyar liberális reformellenzék egyik fellegvára volt.

Jelen kötet a „Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között" című forráskiadványunk második része, amelynek első kötete 2006-ban látott napvilágot. Az első az 1918 és 1931 közötti évekből,...

A MNL Zala Megyei Levéltárában, Zalaegerszeg város régi levéltára iratai között 712 darab írásos végrendelet maradt fenn a 18-19. századból. A gyűjtemény létrejötte Sebők Samu gimnáziumi tanárnak köszönhető, aki 1901-ben...

A m. kir. zalaegerszegi 6. honvéd huszárezred levéltári anyagainak kutatása során döbbentünk rá, hogy elődeink csupán két honvéd huszárezred történetét nem dolgozták fel, s nem írták meg; szerencsétlenségünkre...

A Zala Megyei Levéltár polgári kori jogszolgáltatási iratanyaga az intézmény össziratállományának mintegy 12 %-át teszi ki. A relatíve nagy terjedelmű iratanyag kutatásához ugyanakkor ez ideig nem készült olyan, akárcsak vázlatos...

Az 1824 és 1831 közötti közel hét esztendő a gyakorlati tapasztalatszerzést jelentette a pályakezdő Deák Ferenc számára. Önként, csupán a "becsületért" vállalt ügyészi munkája során a megoldatlan társadalmi problémák és tragikus emberi sorsok tömegével ke

Együttélés és kirekesztés címmel rendezett 2004. április 18-án, Zalaegerszegen a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség és a Zala Megyei Levéltár tudományos történeti konferenciát a holocaust 60. évfordulója alkalmából. A szervezők szándéka szerint...

Deák Ferencet 1833. április 15-én választották Zala megye országgyűlési követévé. A pályakezdő Deák részletes tudósításokat küldött sógora, Oszterhueber József számára a pozsonyi diéta eseményeiről, az országgyűlés tárgyalásairól és kulisszatitkairól, val

"Az vagyok, akinek megismertetek: dacos, igazságokért vérző, szókimondó, aki sohasem lesz hozzátok hűtelen. Ma is az a célom, hogy a mezők népe ne lehessen a tervtelen gazdaság prédája. Ma is az a jelszavam, ami a múltban: szabadság, jog, munka, föld, ken

A 200 éve született Batthyány Lajos gróf, első felelős magyar miniszterelnök tiszteletére rendezett tudományos emlékülést Zalaegerszegen 2007. szeptember 12-én a Magyar Jogász Egylet Zala Megyei Szervezete, a Zala Megyei Területi Ügyvédi Kamara...

Zalaegerszeg egyik legrégebbi és leggazdagabb múltú középülete az úgynevezett "Kvártélyház", a Széchenyi tér 3-5. szám alatti, 1765-től 1928-ig, több fázisban felépített épülettömb, mely a 18-19. században a megyei tisztségviselők szálláshelyéül szolgált.

Zala megye ősi, nemesen egyszerű címerét - mely egyike Magyarország legrégebbi területi önkormányzati jelképeinek - rendkívül változatos formákban ábrázolták és írták le az elmúlt évszázadok során. Pecsétjének használatáról, illetve címerének színeiről a

Csány László, az 1848/1849-es szabadságharc kormánybiztosa, minisztere és vértanúja 1848 előtt a Zala megyei liberális ellenzék pártvezére volt. Az 1830-as évek elejétől Deák Ferenc reformpolitikáját támogatta a zalai megyegyűléseken.

"Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei" nem ismeretlenek a kutatók előtt. Barta Istvántól kezdve számosan értékelték már az 1832. évi zalai reformjavaslatok jelentőségét, a szerzőség tekintetében azonban legfel

A Batthyány-kormány igazságügyi minisztere, Deák Ferenc tiszteletére rendezett tudományos emlékülést 1998. április 29-én Zala Megye Történelmi Emlékbizottsága, valamint a Magyar Jogászegylet Zala Megyei Szervezete támogatásával a Zala Megyei Levéltár.