Kit érdekel a 21. század elején, a mobil és a digitális kommunikáció, a globalizáció rohamos terjedése idején a rádiózás, „a nagypapa doboza"? Pláne a magyarországi és a közszolgálati. Pedig a rádiózás is óriási megújulás elõtt áll ...

Antall József a rendszerváltás és a demokratikus Magyarország emblematikus figurája, személye megkerülhetetlen a közelmúlt történetének tanulmányozása során. A kétkötetes kiadvány történészi ...

A kötetben Barack Obama újfajta politikát hirdet - olyan politikát, amely az amerikai embereket összekötõ értékeken alapul. Tökéletesen tisztán látja Amerika helyét a világban, üdítõen õszintén ír családi életét, illetve...

A közpolitika a XX. századi politikatudomány legizgalmasabb fejezete, a cselekvés céltudatos módja. A közpolitika folyamatokat politikai folyamatokként vizsgáljuk, vagyis program-alkotás és -megvalósítás, valamint döntések meghozatalának...

Van-e a globalizációnak, a társadalmi-gazdasági folyamatok világméretû összefonodásának alternatívája?A világfolyamatokról való konstruktív gondolkodás régen túllépett ezen a kérdésen. Ma úgy kérdezünk: milyen eszközökkel használhatjuk ki legjobban a glob

David Hoffman, a Washington Post moszkvai irodájának korábbi vezetõje a rettegett hatalommágusok, az oligarchák titkos életét tárja fel könyvében. A könyörtelen és ravasz emberek közül hatot...

Kötetünk arra keresi a választ, hogy milyen liberális megközelítésmódjai léteztek a nemzetiségi, kisebbségi problémának a magyar politikai gondolkodás történetében.

Erdély, a \"magyarabb magyarok\" földje, évszázadokig a \"nemzeti állam\" õrzõje, a \"magyarság védõbástyája\", a nemzeti mítoszok tündérkertje. Amikor a második bécsi döntést követõen északi része újra magyar szuverenitás alá került, elképzelhetetlennek

Emilé Durkheimet a szociológia egyik megalapítójaként tartják számon. A társadalmi munkamegosztásról című, 1893-ban megjelent könyve négy nagy munkája közöl az egyik. A könyv a társadalmi integráció (szolidaritás) alapvető mechanizmusait elemzi.

Lehetséges-e a nép közvetlen uralma? Milyen okok állnak a népszavazások egyre gyakoribb kiírása mögött mögött? Jobb minõségû döntések születnek a referendumokon, mint a parlamentekben? Felülírhatja-e...

Manapság egyre határozottabb alakot ölt az a felismerés, hogy az oktatás a társadalmi egyenlőtlenségek, egyúttal az esélyek elosztásának legfőbb terepe. A Fővárosi Levéltárban 2002-ben megtartott konferencia előadásai - melyeken a most megjelent kötet nyu

Jelen tanulmánykötet Pest, Buda és Óbuda egyesítésétől kezdve napjainkig követi nyomon a fővárosi törvényhatósági, tanácsi és önkormányzati választásokat.

A politikai gondolkodó, történész és politikus François Guizot (1787–1874) a XIX. századi francia liberalizmus kiemelkedõ képviselõje, akinek politikai írásai elõször jelennek meg ...

A történetírás minden története szívesen elismeri, hogy a múlt kézenfekvõ lehet politikai felhasználás céljaira, mint ahogy aláhúzzák azt is, hogy az utóbbi másfél évszázadban a tudományos történetírás hogyan igyekezett...

A Habsburg Történeti Intézet és az Olasz Kulturális Intézet 2007. március 30-án konferenciát rendezett „A Monarchia kora – ma" címmel az éppen 140 évvel ezelõtt a kiegyezést ...

A konzervatív politikai gondolkodásmód felett, sokáig úgy tûnt, eljárt az idõ. Az angolszász világban két vaskalapos politikus: Reagan és Thatcher csempészte vissza egyes elemeit, s mára ...

E könyv a történeti választási szakirodalomban eddig jellemző esettanulmányok helyett az adott terület (Budapest) választói magatartását nem egy időpontban, hanem egy egész korszakban vizsgálja, és ...

1990 óta 1121 fõ szolgált a magyar országgyûlésben. Az õ szocio-demográfia és a politikai tulajdonságaikat elemzi a kötet különbözõ szempontok alapján. Az egyes fejezetek – bevallottan – a képviselõi befolyás...

A barátnak semmiképpen sem szabad hízelegni, a zsarnok fülébe azonban szabad édesen duruzsolni. Annak szabad ugyanis hízelegni, akit megölni is szabad.

A szerzõ a francia állami felsõfokú oktatás, az \"oktató állam\" történetét kíséri nyomon annak Napóleon uralkodása alatti megteremtésétõl egészen a rendszer második világháború utáni ...

Hét európai állam és az Egyesült Államok nemzeteinek a külpolitikája és identitástudata közötti összefüggéseket kívánják megvilágítani a történelmi-szociológiai-politológiai jellegû tanulmányok szerzõi...

A demokráciaelméletek doktrinersége illetve utópizmusa és az európai demokráciáknak az elmúlt másfél-két évtizedben megjelenõ empirikus jelenségei - mediatizálódás, kartellpártosodás, a ...