Európa ​szovjet befolyási övezetébe került államai – J. V. Sztálin utasítására és ellenőrzése mellett – 1948/49-től elképesztő ütemű hadseregfejlesztésbe fogtak, és ezzel összefüggésben újjászervezték és jelentősen bővítették hadiiparukat. 1954-ben Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság és Románia 180 hadiipari üzemében dolgozó mintegy 500 ezer ember közel 20 milliárd rubel értékű fegyverzet és hadianyag gyártására volt képes. A következő években ugyan számos hadiipari vállalatot állítottak át – részben vagy egészben – civil termelésre, ám a Varsói Szerződés nem szovjet tagállamainak hadiipari vállalatai továbbra is hatalmas gyártókapacitásokkal rendelkeztek. 1954–55-ben érlelődött meg a szovjet gazdasági és politikai vezetésben az a felismerés, hogy a nemzeti adottságok figyelembevételével minden tagországot egy-egy szűkebb területre kell specializálni (Magyarország például a járműgyártásra és a híradástechnikára koncentrálhatta hadiiparát), hogy kölcsönös szállításokkal tegyék gazdaságosabbá és hatékonyabbá a haditechnikai termelést. A nemzetközi együttműködéshez a Kölcsönös Gazdaság Segítség Tanácsa (KGST) biztosította a szervezeti kereteket, amelyen belül 1956 októberétől működött a Hadiipari Állandó Bizottság. A partnerországok a következő három évtizedben több száz fegyver, katonai jármű, híradástechnikai eszköz, műszer stb. gyártását vették át a Szovjetuniótól, tehermentesítve ezzel a szovjet hadiipart, illetve megfelelő feladattal és megrendeléssel ellátva így a kisebb országok haditechnikai vállalatait.
A Vörös arzenál a szovjet blokk országai közötti nemzetközi gazdasági és hadiipari együttműködés történetéről szól. A kötet eddig publikálatlan, nemrég még szigorúan titkos minősítésű levéltári források alapján készült. Bepillantást enged a KGST működésének kulisszatitkaiba, fényt derít a színfalak mögötti éles vitákra és érdekkonfliktusokra, részletesen bemutatja a szocialista rendszer nemzetek feletti gazdasági szervezetének bürokratikus működését. A transznacionális elemzést ellenpontozza a nemzeti perspektíva fölvázolása: hogyan próbálta Magyarország érvényesíteni saját érdekeit, hogyan kísérelte meg hatékonnyá tenni a nemzetközi együttműködést, illetve milyen kitörési lehetőségeket keresett a KGST-n kívül. A könyvet haszonnal forgathatják hadtörténészek, gazdaságtörténészek, a diplomácia és nemzetközi kapcsolatok történetével foglalkozók, valamint mindazok az érdeklődő olvasók, akik kíváncsiak a szovjet birodalom működésének mechanizmusaira és egy kis ország útkeresésére.

Tartalom

BEVEZETÉS
A NEMZETKÖZI HADIIPARI EGYÜTTMŰKÖDÉS CSÍRÁI
A KGST létrehozása
A sztálini fegyverkezési program
A magyar haditechnikai export kezdetei
A nemzetközi együttműködés belföldi koordinációja
A KGST újjászervezése
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KERETEK KIALAKÍTÁSA
A KGST hadiipari állandó bizottságának megalakulása
Az útkeresés időszaka - szekciók, munkacsoportok
Megállapodás a munkamegosztásról
Hruscsov gyorsított átfegyverzési programja
Elégedetlenség és bírálatok
A KGST ÉS A VARSÓI SZERZŐDÉS ÁTALAKÍTÁSA
A kisebb tagállamok kezdeményezései
A működőképesség határán
A magyar intézményrendszer reformja
A KGST és a VSZ szervezeti összekapcsolása
KÖZÖS ÉRDEK, NEMZETI ÉRDEK
A szocialista integráció komplex programja
Új kihívások - a harmadik világ
Az együttműködés korlátai
Új árrendszer és egységesítési törekvések
Dinamikus növekedés és belső ellentmondások
SZÉTHULLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS - AZ 1980-AS ÉVEK FŐBB FOLYAMATAI
Egyhelyben topogás
Kölcsönösen egymásra utalva
INTEGRÁLT HADIIPAROK
FÜGGELÉK

A KGST HÁB üléseinek időpontja és helye
Mellékletek
2.1. melléklet. A meglévő gyártási specializációk a KG ST-ben, 1958-ban
2.2. melléklet. A haditechnikai termékek gyártási specializációjának kiegészítése és módosítása 1961 júliusában
2.3. melléklet. Haditechnikai gyártásszakosítási ajánlások az 1966-70. évekre
2.4. melléklet. Haditechnikai gyártásszakosítási ajánlások az 1971-75. évekre
2.5. melléklet. Haditechnikai gyártásszakosítási ajánlások az 1976-80. évekre
2.6. melléklet. Haditechnikai gyártásszakosítási ajánlások az 1981-85. évekre
Forintértékek valorizálása az 1950-1990. évekre
A hazai hadiipari termelés/értékesítés volumene 1960 és 1989 között
1. ábra. A KGST szervezeti felépítése az 1973. évi állapotnak megfelelően
2. ábra. A magyar haditechnikai termelés szerkezetének változása 1963 és 1989 között
HIVATKOZOTT FORRÁSOK
HIVATKOZOTT IRODALOM
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE
NÉVMUTATÓ
KÉPEK

Oldalszám: 310

Kiadási év: 2010