2003. október 10-én a Budapesti Történeti Múzeumban magas színvonalú tudományos ülést tartottak, rendkívül gazdag kiállítást nyitottak meg a két híd történetéről.

Levéltári forrásokon, adatgyűjtéseken, terepmunkán, visszaemlékezéseken, személyes tapasztalatokon nyugvó összegzése a Zsolnay gyár ma már nem létező, mindeddig feldolgozatlan része, az egykor ...

Kötetünk számos példa és esettanulmány segítségével igyekszik minél sokoldalúbb módon közelíteni a pályaudvar és a város kapcsolatának vizsgálatához.

E szótár nem hagyományos építészeti szakszótár, hanem a régi céhes építési gyakorlat szavait; az építési gyakorlat máig élõ német eredetû szókincsét; a mai kémiai fogalmak és elnevezések nyelvújítás elõtti és nyelvújítás kori anyagneveit...

E könyv a már megszerzett tudás és gyakorlati ismeretek kiegészítője. Azokat a régi építési eljárásokat foglalja össze, amelyek az elmúlt évtizedekben, vagy évszázadban már feledésbe merültek.

A vasutak Európában több mint másfél évszázados múltra tekintenek vissza. Ennek java részét a gőzmozdonyos vontatás jellemezte, ami a vasút fejlődését még nemzedékünkig kísérte.

Dedikált példány.

Régmúlt időket idéz fel ez a kötet, amely végigvezeti az olvasót a magyar folyami hajózás, illetve a budapesti hajógyártás hőskorán, fénykorán, illetve gyors hanyatlásán.

A kötet részletesen tárgyalja a vasútvonal létrehozásának szükségességét, úgy, ahogy azt egyrészt az érdekelt helyiek, valamint a feltörekvő régióközpont, Temesvár szabad királyi város látta.

150 évvel ezelőtt indult meg Temesváron a három évtizedet megélt lóvasút, amely az 1866-ban átadott budapesti városi lóvasút után az akkori Magyarországon másodikként épült meg.

A kötet részletesen tárgyalja a vasútvonal létrehozásának szükségességét, úgy, ahogy egyrészt az érdekelt helyiek ...

Az Oravica-Báziás-vasútvonal a Bánság első vasútvonalaként vonult be a történelembe. Ugyanakkor a mai Románia területén lévő első vasútvonal ranggal is büszkélkedhetett.

A bánáti hegyi vasutat a műtárgyak sokasága teszi még érdekesebbé, híressé. Ezek nemcsak a szakemberek érdeklődésére tarthattak számot, hanem az átlagembert is lenyűgözték.

A szerző kutatási területe közlekedés- és várostörténet Magyarországon a 19. és a 20. század-ban, ezen belül is elsősorban a városi közlekedés története. A témakörön belül főleg a vidéki Magyarországra összpontosít, mert az ...

Hol voltak és hova lettek mára a gőzmalmok, ha Budapest valaha a gőzmalmok városa volt? Miért lehetett világhírű a magyar liszt?

Az ismert televíziós szakember könyve tudományos alapossággal, de világos, közérthetõ nyelven mutatja be, hogyan épülnek fel, hogyan mûködnek, milyen mûsortípusokat preferálnak a kereskedelmi televíziók...

A 70-es évek folyamán Európa-szerte elkezdődött egy nosztalgiahullám, amely kiterjedt a vasúti járművekre és műtárgyakra is. Ennek eredményeként a vasutak nemcsak a régi állomásépületek, vontatójárművek...

A kötet szerzői ismert szakírók, az egyes fejezetekben közölt tanulmányaik gazdagítják a térségre vonatkozó művelődéstörténeti szakirodalmat, másrészt érdekes olvasmányt kínálnak mindazoknak, akik érdeklődnek a technika története iránt, vagy fontos számukra, hogy megismerjék szűkebb pátriánk...

A könyv bemutatja a föld-, vályog- és szalmabála-építés lényegét. Összefoglalja a természetes anyagok használatát és a kivitelezés gyakorlati ismereteit.

A kötet áttekinti a magyarországi kőépítkezés történetét, ismerteti a kőfajtákat, a kőszerkezeteket és a kőből épült lakóházak jellemzőit. Külön fejezet foglalkozik a házak korszerűsítésével, ...

A könyv hasznos műszaki ismereteket nyújt a vályogházak építéséről, szerkezeteiről, hibáiról és azok korszerűsítésének lehetőségeiről.

A pécsi Zsolnay-gyár maradandó nyomot hagyott Közép Európa historizáló és szecessziós építészetén, hiszen az építészet megújítására kikísérletezett építészeti kerámia anyag , a pirogránit létrehozásával ...