2003. október 10-én a Budapesti Történeti Múzeumban magas színvonalú tudományos ülést tartottak, rendkívül gazdag kiállítást nyitottak meg a két híd történetéről.

A magyar középkor végének kiemelkedő jelentőségű forrása, a veszprémi káptalan reneszánsz kötésű kódexe három egységre tagolódik.

A városról, városfejlesztésről, várospolitikáról szóló közbeszéd egyfajta mércének tekinti a dualizmus korának Budapestjét. Ekkor alakult ki Budapest máig vonzó arculata, értékes városképe.

1956. október 24-november 13. 1956. november 14-1957. január 16.

Levéltári forrásokon, adatgyűjtéseken, terepmunkán, visszaemlékezéseken, személyes tapasztalatokon nyugvó összegzése a Zsolnay gyár ma már nem létező, mindeddig feldolgozatlan része, az egykor ...

A történész és irodalomtörténész szerzők munkája a hazai, de még inkább a külhoni magyar diákoknak készült, de biztosak vagyunk benne, hogy haszonnal fogják forgatni a hungarológia kutatói és képviselői valamint a külföldi egyetemek ...

So I decided not to worry about whoever might pick up my book, whether it is to be read by a fellow expert, a layperson, a Hungarian compatriot or a foreign visitor.

A hazai várostörténeti kutatásokban úttörő szerepet vállalt történész-levéltáros szerző folyóiratokban, tanulmány- és konferenciakötetekben elszórtan megjelent munkáiból ad két kötetnyi válogatást. Az önmagukban is megálló, monografikus ...

A sorozat előző köteteihez hasonlóan a részletesen bemutatott 200 épületegyüttesen kívül megyénként, címmel felsoroljuk az egyéb (összesen 609) népi építészeti emlékeket, amelyek között már a Magyarországon élő kisebbségek építészet emlékei ...

1983-ban a Fórumnál megjelent Béla Duránci könyve a vajdasági szecesszióról. A magyarul megjelent könyv percek alatt elfogyott, az elmúlt húsz évben inkább a legendája élt és rengeteg fénymásolat, amit művészettörténészek, ...

A jelen tanulmány az ELTE Középkori és Koraújkori Régészeti Tanszékén készült diplomamunka átdolgozott, javított és nem kis mértékben bővített változata. Ez a tény már önmagában is örvendetes, hiszen a szakdolgozatok...

Az 1847 januárjától 1873 novemberéig terjedő évek során, ha lett volna bejelentő hivatal és bejelentési kötelezettség, akkor Mikszáth Kálmán állandó lakóhelyeként Szklabonyát, ideiglenesként Balassagyarmatot tüntették volna fel. Mikszáth sokszor csak mint

A szerző az 1869-es népszámlálás családonként, háztartásonként, lakóházanként felvett ívei alapján rajzol részletező képet Tokaj 19. századi társadalmáról. Forrását a karakteres mezőváros 1848 és 1869 közötti történetének más adataival is kiegészítve, rés