Nincs termék a kosárban!
Hézagpótló könyvet tart a kezében az olvasó. Budapest történetének egyes - főleg újabb kori - szakaszairól kiváló munkák jelentek meg az utóbbi években. Most először született azonban olyan, a nagyközönség számára is élvezetes történelmi munka, amely a kezdetektől a közelmúltig mutatja be fővárosunk történetét.
Budapest, illetve Buda közel ezredéve Magyarország fővárosa. A török uralom idején ezt a szerepét ugyan elvesztette, a XVIII. századtól kezdve azonban fokozatosan újból kereskedelmi központtá, közlekedési gócponttá, az ország szellemi és politikai központjává válik, a XIX. században pedig Buda és Pest a reformkorral újraéledő Magyarország igazi fővárosává nő. Ezt a fejlődést koronázza meg a városegyesítés majd a múlt századforduló körüli hatalmas fellendülés. Ekkor Budapest közép-európai világváros lett, a "Kelet Párizsa". A legjobb úton volt afelé, hogy Közép-Európa központja legyen. A történelem akkor közbeszólt, de most ismét esélyünk van rá, hogy az egész régió centrumává váljon.
Tartalom
Előszó
Kubinyi András
Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig
Nagybudapest területe az ős-, Ó- és Népvándorláskorban
Budapest területe a honfoglalástól a XIII. sz. közepéig, Buda alapításáig,
Buda alapításától a budai magyarok egyenjogúsításáig (1240-es évek-1439)
Buda alapítása
2.) A három város középkori helyrajza
a.) Buda
b.) Pest
c.) Óbuda
d.) A három város körüli településhálózat
e.) Városkép
3.) Gazdasági élet
4.) A városi társadalom
5.) Városigazgatás
6.) Szellemi élet
Budapest területének története a budai magyar polgárok egyenjogúsításától a németek kitelepítéséig (1439-1529)
1.) Gazdasági élet
2.) A társadalom alakulása a késő középkorban
3.) Igazgatás
4.) Kultúra
5.) Török betörés, két király Budán
Buda és környéke utolsó évei magyar uralom alatt a németek kitelepítésétől a török hódoltságig (1529-1541)
A főváros török uralom alatt
1.) Helyrajz és városkép
2.) Gazdasági élet
3.) Társadalom
4.) Igazgatás
5.)Kultúra
6.) Buda ostromai és felszabadulása
Bibliográfia
Bácskai Vera
Budapest története 1686-1873
Felszabadulás a török uralom alól
A „névleges" főváros a XVI. században
A magyar főváros „ rendhagyó" felemelkedése
A kereskedelmi központtá alakulás
A népesség és a beépített terület növekedése
A lakosság foglalkozási megoszlása: kézművesek és kereskedők
A lakosság vallási és etnikai összetétele
Rendi megoszlás - városigazgatás
A fővárossá emelkedés első lépései (A XIX. század első fele)
A főváros hatása vidékére
Népességnövekedés, demográfiai jellegzetességek, a bevándorlók beilleszkedési lehetőségei
A város területének terjeszkedése - városszépítés, várostervezés
A város gazdasága
A város társadalma
A társadalmi élet
A városigazgatás
Művelődési élet - a főváros, mint kulturális központ
A politikai élet központja - a forradalom fővárosa
A modern nagyvárossá emelkedés kezdetei (1849-1873)
A városigazgatás
A népesség növekedése
Gazdasági élet
Társadalmi változások
A politikai központi szerep kiteljesedése
A modem nagyváros kiépítésének első lépései
Bibliográfia
Gyáni Gábor
Budapest története 1873-1945
A városegyesítés
A fővárosi autonómia és határai
A Közmunkatanács megalakulása és tevékenysége
Az új főváros népe: bevándorlás, asszimiláció
Fővárosból „ székváros " és a millennium
Kereskedővárosból nagyipari központ
A nagyvárosi társadalom polarizálódása
Várospolitika és politikai élet a fővárosban
A kultúra metropolisa
A Bárczy-korszak
Középítkezések a századelőn
Bárczy községesítési politikája
Szuburbanizáció és közlekedés.
A gazdasági élet új fejleményei
Rétegződés és a társadalmi egyenlőtlenségek
A lakáshelyzet javítása és a községi szociálpolitika
A várospolitika fővárosi modellje
A modern kultúra fővárosa
A háborús évek és a forradalmak városa
A „bűnös város" és politikai következményei
Szuburbanizáció és a lakásnyomor
Városépítés, infrastruktúra és a városgazdálkodás
Nagyvárosi társadalom a Horthy-korban
Budapest mint kulturális központ
A háborús évek és az ostrom
Bibliográfia
Illusztrációk jegyzéke
Oldalszám: 253
Kiadási év: 2000