Elõször 1986-ban, itt Salgótarjánban rendeztük meg a társadalomtörténettel foglalkozó hazai kutatók elsõ seregszemléjét. "Társadalomtörténeti módszerek és forrástípusok" címmel. A tanácskozás sikerén felbuzdulva...

Az 1847 januárjától 1873 novemberéig terjedő évek során, ha lett volna bejelentő hivatal és bejelentési kötelezettség, akkor Mikszáth Kálmán állandó lakóhelyeként Szklabonyát, ideiglenesként Balassagyarmatot tüntették volna fel. Mikszáth sokszor csak mint

A Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára az I. világháború centenáriumára emlékezve állította össze ezt a forráskiadványt. Az 1914-1918 közötti időszak akkori Nógrád vármegyéjére vonatkozó levéltári dokumentumok elsősorban...

Jelen kötetünk segítségül kíván szolgálni mindazok számára, akik eddigi történelmi ismereteiket - eredeti források nyomán - Nógrád megye múltjának megismerésével kívánják kiegészíteni vagy bővíteni.

Az 1994-ben útjára indított évkönyvi sorozat most megjelent darabja Szécsény város török alóli felszabadulásának 330. évfordulójára emlékezik,...

A Nógrád Megyei Levéltár, kapcsolódva a Magyar Millennium évének rendezvénysorozatához, 2001. január 29-31. között Balassagyarmaton konferenciát rendezett XX. századi határváltozások címmel...

Az újjáéledt Nógrád Megyei Levéltár Jánosi Ferenc, Ladányi Erzsébet és Romhányi Emil által 1970-ben összeállított elsõ fondjegyzékét 1998-ban követte egy javított és bõvített, kéziratként megjelent kiadás, Á. Varga László szerkesztésében...

Kevesen tudják, hogy Kosztka Tivadar Gácsott, Nógrád vármegye járásközpontjában töltötte harmincas éveit. A különc gyógyszerész 1884 decemberétől patikusként tevékenykedett a községben, és meglehetősen élénk közéleti szerepvállalása részeként számos írása

2006-ban, az 1956-os forradalom 50. évfordulóján mintegy hatvan tudományos konferenciát tartottak Magyarországon - a nem konferencia-formában zajló emlékülések száma valószínûleg ennél is jóval több...

A Nógrád Megyei Levéltár eddigi forrásközlõ kiadványaitól merõben eltérõ tartalmú és szerkezetû kötetet tart kezében az olvasó. Óhatatlanul felmerülhet a kérdés, hogy mi indokolta az eltérést a már jól bevált és megszokott közlési módtól...