Zala megye ősi, nemesen egyszerű címerét - mely egyike Magyarország legrégebbi területi önkormányzati jelképeinek - rendkívül változatos formákban ábrázolták és írták le az elmúlt évszázadok során. Pecsétjének használatáról, illetve címerének színeiről a

Zala megye székhelye, Zalaegerszeg 1885. május 13-án lett rendezett tanácsú város. Az esemény 120. évfordulója alkalmából - Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának felkérésére - várostörténeti konferenciát szervezett a Zala Megyei Levéltár...

"Déli 12 órakor nagy tömeg lepte el az állomásra vezető utat Zalaegerszegen. A diadalkapu körül virágos botokkal árvalányhajas cserkészek húztak kordont, majd iskolások és a lakosság sokasága állt hosszú sorfalat a városba vezető utcán.

A Gyulafehérváron 1884-ben született Fára József 1917-től 1938-ig Zala vármegye, attól kezdve 1950-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főlevéltárnoka volt, 1953-ig pedig a Levéltárak Országos Központjában dolgozott. Személyében Zala vármegye első...

"Nem kevés fájdalommal kintelenítünk ezen utolsó romlásunkban az Felséges Consiliumhoz, mint szegényeknek pártfogójához folyamodnunk a végett tudniillik: hogy valamint már ennekelőtte nem ugyan az T. N. Vármegyének akarattya ellen, sőtt kegyes adott tanát

"...Ott állok a templomtéren mozdulatlanul, nézem a szobrot, melyet a hősöknek emeltek azok, akik talán holnap halnak meg a szabadságért. ...A szobor nem művészi munka. Nem világhírű alkotás, de nekünk többet ér, mint Dárius minden kincse. A frissen épít

Deák Ferenc 1833 májusától 1848 áprilisáig Zala megye egyik követeként, 1848 júliusától 1849 januárjáig a zalaszentgróti választókerület, 1861-tál 1873-ig pedig Pest belvárosa képviselőjeként vett részt a magyar országgyűlés munkájában. Ez idő alatt...

Németh Lászlónak, a Zala Megyei Levéltár tudományos munkatársának többéves kutatása eredményét tartja kezében a tisztelt olvasó. Olyan történeti forrásokat tár Önök elé, mely a zalai zsidóság...

Jelen kötet Levéltárunk minden jelenleg ismeri középkori oklevelének rövid magyar nyelvű kivonatát közli időrendi sorrendben - függetlenül attól, hogy eredetiben, átiratban vagy másolatban maradt fenn - külső fizikai...

Forrásgyűjteményünk válogatott dokumentumok segítségével mutatja be a polgárosodás 1867 és 1918 között lezajlott folyamatát Zala megye két központi szerepkört betöltő településén, Zalaegerszegen és Nagykanizsán.

Kötetünk tanulmányai és forrásközleményei Zala megye történetének újabb, mindeddig ismeretlen fejezeteit dolgozzák fel a 15. századtól napjainkig terjedő időszakból. A 17 szerző (levéltáros és történész) 18 munkáját három tematikai...

A kötetben szereplő dokumentumokkal átfogóan, tematikai megkötöttség nélkül próbáljuk meg bemutatni Zala megye politikai, társadalmi és gazdasági életének átalakulását 1947 és 1956 között. A mű mind formai...

A Zala Megyei Levéltár kiadványsorozatának, a Zalai Gyűjteménynek ezen újabb tanulmánykötete, a XIII. századtól egészen a XX. század közepéig kíséri végig a Kedves Olvasót, felvillantva Zala megye történetének egy-egy, a legújabb kutatások által feltárt e

1996 az ezer éves magyarországi iskola ünnepi éve volt. A számos megemlékezés és szakmai tanácskozás egyike a Zalegerszegen szeptember 5-6. között megtartott Iskola és társadalom című oktatástörténeti konferencia volt, aminek...

Kötetünk Zala megye 1944 október és 1947 szeptembere közötti történetének legjellemzőbb epizódjait próbálja meg a közölt dokumentumok segítségével bemutatni.

Zala északkeleti táján, Zalaszentgrót térségében, lankás tájban meghúzódva, távol a világ zajától éli életét a história szerint XI. századi alapítású település, Türje. Dombtetőn épült temploma – bár fennmaradt...

A XVIII. század végét követő fél évszázadnyi időszak alatt számos, elsősorban földrajzi és statisztikai, részben gazdasági leírása született Magyarországnak, s ezek már a nagyközönség kezébe is kerültek. Vályi András: Magyarországnak leírása három kötetéb