A község a festői szépségű Keleti-Mecsek északi peremén fekszik, az észak-déli, a Völgységi-patak vízgyűjtőjéhez tartozó Magyaregregyi-patak völgyében. A falu viszonylagos zártsága következtében megőrizte tárgyi és szellemi hagyományait. A tárgyi néprajz kutatómunkája máig várat magára, de tudott, hogy a mező- és erdőgazdálkodás mellett a lakosság kisegítő tevékenységként népi kézművességet is folytatott.
Magyaregregy lakói a község eltartóképességének csökkenése, a komlói és a szászvári bányák bezárása miatt nehéz helyzetbe kerültek. A rendkívüli szépségű természeti környezet, lakóinak - helyben maradottaknak és eltávozottaknak egyaránt - a faluhoz és egymáshoz való erős kötődése, a természeti környezetben élés lehetősége által biztosított szabadságérzés, ami az odalátogatót is megragadja, minden bizonnyal segítségükre lesz, hogy megtalálják az újabb, kedvező fejlődési ciklushoz vezető utat.

Tartalom:

Falu a Keleti-Mecsekben
Márévár és birtokosai
Falvak születnek s tűnnek el
Az újrakezdés másfél évszázada
A megélhetés megpróbáltatásai
Jobbágysorstól a parasztgazdaságokig
Küzdelem az önállóságért
A felzárkózó Magyaregregy
Erdő- és legelőbirtokosság
Az utolsó fél évszázad
Népesedési adatok
Szociális helyzetkép
Vallási hagyományok
Iskola és egyesület
Megénekelt világ
Népi mondák, élő történetek
Források
Függelék
Urbánium névjegyzéke, 1828
Egregyi birtokosok, 1862
Életrajzok
Összefoglaló
Summary
Zusammenfassung

Oldalszám: 171

Kiadási év: 2000