"Nem kevés fájdalommal kintelenítünk ezen utolsó romlásunkban az Felséges Consiliumhoz, mint szegényeknek pártfogójához folyamodnunk a végett tudniillik: hogy valamint már ennekelőtte nem ugyan az T. N. Vármegyének akarattya ellen, sőtt kegyes adott tanáts adásbul alázatosan instáltunk azon, hogy lovakat tartani nekünk kegyeimessen meg engedni méltóztatnék.
...Utollyára pedig magunk az éhség miatt, szerencsétlenül köll el vesznünk, nem is ok nélkül, mert lovaink nem lévén, földeink, hogy elégtelenek vagyunk mások által szántatni, elhagyatnak. Koldulni pedig nem szabad, és így tellyes életünk iszonyú nagy nyomorúság és az éhség közös lészen. Sőtt magunkat sem ruházhattyuk. Mivel pedig oly nagy veszedelmes habok között látszatik életünk forogni, hogy majd azontúl tsak nem el borittatik, azért mély alázatosággal esedezünk az T. Consilium színe előtt, méltóztassék siralmas panaszinkat atyáskodó szivére venni, és hogy lovakat tarthassunk kegyeimessen meg engedni...."

Oldalszám: 422

Kiadási év: 2008