A reformáció térnyerése és az oszmán hódítás, aminek következtében a veszprémi egyházmegye a 16-17. században a hódoltság és a Magyar Királyság határvidékére került, magával hozta a katolikus egyházi...

Zala vármegye a reformkorban - elsősorban Deák Ferenc politikai hátországaként - a magyar liberális reformellenzék egyik fellegvára volt.

Jelen kötet a „Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között" című forráskiadványunk második része, amelynek első kötete 2006-ban látott napvilágot. Az első az 1918 és 1931 közötti évekből,...

A Székesfehérvári Egyházmegye Prohászka-konferenciáinak előadásai

Elsősorban azokat az épületeket és épületegyütteseket választottuk, amelyeknek jelentős reneszánsz részleteit saját kutatásaink során alaposabban tanulmányozhattuk, vagy pedig azokat, amelyekkel...

Környezettörténet, természeti katasztrófák, járványok

A Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága 2014 augusztusában konferenciát szervezett „Szerzetesrendek a veszprémi egyházmegyében” címmel. Az ott elhangzott előadások alapján született meg ez a tanulmánykötet,...

Budapest Történetének Forrásai

A ritka kivételek közé tartozik a Manno család, melynek tagjai gondosan őrizték a szűkebb-tágabb rokonságra vonatkozó írásos emlékeket, amelyek aztán a cég üzleti könyveivel és kereskedelmi levelezésével...

A MNL Zala Megyei Levéltárában, Zalaegerszeg város régi levéltára iratai között 712 darab írásos végrendelet maradt fenn a 18-19. századból. A gyűjtemény létrejötte Sebők Samu gimnáziumi tanárnak köszönhető, aki 1901-ben...

Tanulmányunknak a Zempléni harangok címet adtuk, habár abban nemcsak a két világháború közötti Zemplén helységeinek harangállományát ismertetjük.

A szerző az 1869-es népszámlálás családonként, háztartásonként, lakóházanként felvett ívei alapján rajzol részletező képet Tokaj 19. századi társadalmáról.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészeti monográfiája a Népművészeti örökségünk című sorozat ötödik kötete, amely a ...

A most megjelenő munkánkkal arra törekszünk választ adni, hogy a városi összeírások tükrében hogyan vizsgálható Miskolc társadalmának 18. századi összetétele.