Nincs termék a kosárban!
A szabad királyi városi kiváltságlevél megszerzése 1703-ban sorsdöntő változást hozott Buda és Pest életében, ekkor indulhattak el azon az úton, mely a mai Budapest főváros létrejöttéhez vezetett. A privilégium ugyanis...
A Pátkai család levelezése az 1940-es évekből 2016-ban ajándékozás útján került Budapest Főváros Levéltárába, a leszármazottak azon kívánságával, hogy azok megjelenhetnének könyv formájában.
A XX. század első évtizedében szerveződött gödöllői művésztelep — hasonlóan a korszak más, szecessziós csoportosulásaihoz — a művészetek szintézisére törekedett.
Moldvai magyar vonatkozású települések történeti tára.
A pálosok által emelt épületek történetét a legújabb régészeti feltárások eredményeinek ismertetése és számos tanulmány, forrásanyag egészíti ki.
Miért Gyulafehérvár? Azaz miért lett ez a csekély lélekszámú és viszonylag fejletlen polgársággal rendelkező mezőváros az 1541 után alakuló Erdélyi Fejedelemség uralkodóinak székhelye? A kérdés már jó ideje foglalkoztatja a ...
Mozaikok Budapest helytörténetéhez - talán így foglalhatnánk össze a Budapesti Helytörténeti Emlékkönyvek tartalmát.
Die Andrássy StraBe (Andrássy út), die einstige Pester RadialstraBe wurde nicht nur zur Hoffnung einer Stadt, sondern auch zum Symbol einer Epoche.
Gödöllõ címerállata a kicsinyeit saját vérével tápláló pelikán, mely az önfeláldozás jelképe és jól szimbolizálja Gödöllõ viszontagságos, a történelem folyamán állandóan megújulásra kényszerülõ múltját...
A község a festői szépségű Keleti-Mecsek északi peremén fekszik, az észak-déli, a Völgységi-patak vízgyűjtőjéhez tartozó Magyaregregyi-patak völgyében. A falu viszonylagos zártsága következtében megőrizte tárgyi és szellemi hagyományait...
A kötet túlnyomórészt eddig feltáratlan levéltári forrásokból mutatja be néhány felső-magyarországi főúri család történetét, időben a 16. század közepétől a ...
Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészeti monográfiája a Népművészeti örökségünk című sorozat ötödik kötete, amely a ...
A gyár történetét és dolgozóit vizsgáló könyv alapját három különböző korban végzett kutatás adja. Így egyszerre látjuk a vállalat egykori alkalmazottjait az államszocializmus, a rendszerváltozás és napjaink időszakában.
Azzal a reménnyel adjuk olvasóink kezébe ezt a helytörténeti könyvet, hogy ha elolvassák, még jobban megismerik, megszeretik Zamárdit.
Trieszt a 19. század végére az Osztrák-Magyar Monarchia negyedik legnagyobb városa, legfontosabb kikötője lett. A Mediterrán térség kapujában, a soknemzetiségű városban érvényes a vallási, etnikai... A Mediterrán térség kapujában, a soknemzetiségű városban érvényes a
Halász János, Hajnáczky Tamás, Kiss László, Bencze Dávid írásai
Csákó Judit, Thoroczkay Gábor, Csiba Balázs, Galambosi Péter írásai.
Mitropulos Anna Diána, Monostori Tibor, Szabados János, Veres Tünde írásai
Perczel Olivér, Szabó Bence, Rácz Attila, Merényi-Metzger Gábor írásai.