Gödöllõ címerállata a kicsinyeit saját vérével tápláló pelikán, mely az önfeláldozás jelképe és jól szimbolizálja Gödöllõ viszontagságos, a történelem folyamán állandóan megújulásra kényszerülõ múltját. Elsõ okleveles említése 1349-bõl származik. Szerencséjét jó földrajzi fekvésének köszönheti, közel esik a fõvároshoz és szép a természeti környezete. Dombjai, erdõi Nagy Lajos király óta uralkodók kedvelt vadászterülete. A török megszállás után Grassalkovich Antal megalapozta a település fejlõdését, amikor egy uradalom központjává tette a helységet, pompás kastélyt épített ide, amit aztán az 1867-es kiegyezéskor koronázási ajándékként Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak adott a magyar állam. A királyi pár jelenléte miatt kedvelt nyaralóhellyé vált Gödöllõ, majd a két világháború között Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciája lett. 1945 után más irányt vett a fejlõdés, nagyipar és lakótelep került az egykori királyi nyaralóhelyre, ugyanakkor a hajdani premontrei gimnázium helyére költözött az ország legnagyobb agráregyeteme. Az 1990-es rendszerváltozásnál úgy örököltük a várost, hogy az évszázadok, a különbözõ korszakok rajta hagyták a nyomukat. Ami megmaradt, azt fel lehet újítani, meg lehet menteni. Ami elpusztult, az pótolhatatlan, így annak nyomait már csak a város történetét feldolgozó könyvben találhatjuk meg.

Tartalom

Előszó – Dr. Gémesi György polgármester
BEVEZETÉS – G. Merva Mária főszerkesztő
A GödöllőI-DOMBSÁG TERMÉSZETFÖLDRAJZA – Kerényi Zoltán
A Gödöllői-dombság földrajzi helyzete
A Gödöllői-dombság ősföldrajza
A Gödöllői-dombság domborzata
A Gödöllői-dombság vízrajza  
A Gödöllői-dombság talajviszonyai
A Gödöllői-dombság éghajlata
Felhasznált irodalom
A TÁJ RÉGÉSZETI EMLÉKEI
Gödöllő az őskorban – Kővári Klára
Gödöllő földjea népvándorlás és a honfoglalás korában – Mesterházy Károly
A KÖZÉPKORTÓL  A 18. SZÁZAD ELEJÉIG
Gödöllő a középkorban (–1541) – Horváth Lajos
Gödöllő és Besnyő neve
A környék történeti képe az Árpád-korban
Gödöllő birtokosai
Gödöllő és határai a határjárásokban
Gödöllő és Besnyő népe
Besnyő birtokosai
A Hatvani, másként Besnyői család
Babat, az egykori falu
A TÖRÖK HÓDÍTÁS KORÁBAN (1541–1686) – Horváth Lajos
Katonai események, hadjáratok
A népesség a török hódítás első félévszázadában (1541–1596)
Gödöllő és Besnyő török birtokosai
Gödöllő és Besnyő magyar birtokosai
A gödöllői puszta világa (1596–1648)
A visszatelepülés és viszontagságai (1649–1686)
A parasztvármegye gödöllői hadnagysága
Vallási viszonyok a 16–17. században
A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL BOSSÁNYI KRISZTINA FÖLDESURASÁGÁIG (1686–1737) – Horváth Lajos
Az újjátelepülés (1687–1703)
Népesedés és gazdálkodás
A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc (1703–1710)
Bossányi Krisztina földesuraságának ideje (–1737)
Községi közigazgatás
Felekezetek és iskoláztatás
Postaút Gödöllőn keresztül
A GRASSALKOvIChHOK BIRTOKLÁSÁTÓlL A KIEGYEZÉSIG
A GödöllőI uradalom története– Farkas józsef
Az uradalom kialakulása
Az uradalom birtokosai 1841–1867 között
Az uradalom igazgatása és működtetése
Jobbágyviszonyok és az uradalom gazdálkodása 191Gödöllő társadalma
Jobbágyfelszabadítás és úrbérrendezés
A MEZŐVÁROS NÉPE
A kozség és mezőváros önkormányzata 1737–1867 – Horváth Lajos
Gödöllő önkormányzata226Gödöllő hivatali pecsétjei és címere
A községi határ védelme
A mezővárosi jogállás és valóság
Úriszéki bíráskodás alatt
Közigazgatás 1848 után
NÉPESEDÉS AZ ANYAKÖNYvEK TANÚSÁGA ALAPJÁN – Györe Zoltán
A 18. század (1722–1800)
A zsidókról
A lakosság foglalkozási struktúrája
A besnyői lakosság foglalkozási összetétele
A halálozások okairól
A MEZŐVÁROS MINDENNAPI ÉLETE – Lábadi Károly – G. Mervai Mária
A település belső szerkezete
Hamvay-kúria és vendégfogadó
A ház és berendezése
Történeti hagyomány
Vallásos élet
GödöllőI NEMZETőRöK És hONvÉdEKAZ 1848–1849-Es sZABAdsáGhARCBAN – Horváth Lajos
Gödöllői nemzetőrök és honvédek
Katonai események és harcok Gödöllőnél
Gödöllő országgyűlési képviselete
EGYháZI ÉlET És vAllásI NÉpsZOKásOK
REfORMáTusOK GödöllőN – Lábadi Károly  
A református egyház viszontagságos története
Klenódiumok és egyházi könyvek
Gyülekezeti tagok, lelkészek, harangozók, énekvezérek
A KATOlIKus EGYháZ TöRTÉNETE 1867-IG – Kerényi B. eszter
A Grassalkovichok előtt
A Grassalkovichok kora
A várkápolna és a katolikus plébánia kialakulása
Máriabesnyő
MűvElődÉsI vIsZONYOK
A GRAssAlKOvICh-KAsTÉlY ÉpíTÉsTöRTÉNETE – Máté Zsolt
Az előtörténet
A kastély építéstörténete
Építési periódusok (1–4.)
Grassalkovich (II.) Antal átalakításai
Grassalkovich (III.) Antal építkezései
A kastély a Sinák és a belga bank tulajdonlása idején (1850–1867)
A kert Grassalkovich (I.) Antal idejében
Grassalkovich (II.) Antal kertje (1771–1794)
A kert Grassalkovich (III.) Antal idejében (1810–1841)
A sINA BáRóK GödöllőN – Kerényi B. eszter
Egy görög család Magyarországon
Gödöllői látogatások352
A mezőváros
A MEZő váROs MűvElődÉsTöRTÉNETI EMlÉKEI – G. Merva Mária
A Grassalkovichok szerepe Gödöllő kultúrájában
A barokk főúr irodalmi kalandja
Az uradalom művelődéstörténeti szerepe
A Grassalkovichok az irodalomban
A kapucinusok kulturális szerepe  
Máriabesnyői töredék
Fessler Ignác Aurél (1756–1839)
Petőfi Sándor Gödöllőn
Sina György mint Jókai aranyembere
AZ OKTATás KEZdETEI – G. Merva Mária
Református elemi iskola
Római katolikus elemi iskola
Izraelita elemi iskola
Oktatás Máriabesnyőn
Magániskola
IROdAlOM- És RövIdíTÉsJEGYZÉK
NÉvMuTATó
sZíNEs MEllÉKlETEK

Oldalszám: 472

Kiadási év: 2007