A XX. század első évtizedében szerveződött gödöllői művésztelep — hasonlóan a korszak más, szecessziós csoportosulásaihoz — a művészetek szintézisére törekedett.
A művészet minden ágát művelték Gödöllőn, a ház, az otthon megépítésétől a nagy falképeken át a mesekönyv-illusztrációkig. Élet és művészet, művészet és etika összefonódása jellemezte munkásságukat, melyet a szeretet, az egyszerűség és természetesség, a művészet által megnemesedett ember eszménye vezérelt.
Hitték, hogy a művészet a szépség és az igazság hordozója, a művészetként átélt munka pedig az élet értelme. Ideáljuk a paraszt-kézműves életforma, legfőbb „tanítójuk” a népművészet volt. Tevékenységük egyik kiemelkedő része az a hatalmas gyűjtőmunka, amelynek során az ország különböző tájait járva lerajzolták a paraszti élet használati tárgyait, a viselet darabjait és díszítőmotívumait, megörökítették az élet mindennapjait és az ünnepek szokásait.
Ezt a formakincset, motívum- és színvilágot használták fel saját művészetükben. Ennek alapján kísérelték meg, hogy a korszak nagy, egyetemes áramlataihoz hasonlóan kialakítsanak egy jellegzetes szimbólumrendszert és dekoratív stílust.
Ez a törekvésük főleg az iparművészetben járt eredménnyel, melyben szerencsésen találkozott az ihletet adó népművészet gazdagsága és dekorativitása, kézműves tevékenységük szakmai igényessége és a szecessziós stilizálás szelleme. Művészetük sokfajta, gyakran ellentétes tendenciát ötvözött. A historizáló falképek, a szecessziós iparművészeti tárgyak, a népi bútorok funkcionalizmusából kiinduló belsőépítészeti együttesek éppúgy megtalálhatók benne, mint a szürrealizmus vízióihoz hasonló témájú grafikák.
A kötet szerzői másfél évtizedes kutatómunka, számos részpublikáció és megrendezett kiállítás alapján írták meg könyvüket, mely az első összefoglalás a századelő magyar művészetének erről a kevéssé ismert, de nagyon fontos művészcsoportjáról.

Tartalom

Előszó    
Élet és életfelfogás a gödöllői művésztelepen (Keserü Katalin)    
A gödöllői kivonulás (Gellér Katalin)    
Etika és miszticizmus (Gellér Katalin)    
A gödöllőiek művészeti nézetei és azok forrásai    
A "magyar preraffaeliták"    
A francia szecesszió és szimbólizmus példája    
A tolsztojánizmus hatása    
Schmitt Jenő Henrik gonosztikus tanai    
Művészet és társadalom    
Szabó Ervin körében    
A nevelés szerepe, a művészet funkciója    
A művészetek szintézisének megvalósulása (Gellér Katalin - Keserű Katalin)    
Bevezető (Gellér Katalin)    
A magyar iparművészet 1900 körül (Gellér Katalin)    
A ház. Építészet és enteriőralakítás (Gellér Katalin)    
Műhely és technikák: bőr-, üvegablak-, mozaik- és könyvtervek (Gellér Katalin)    
A szövőműhely (Keserű Katalin)    
Szecesszió és szimbolizmus Gödöllőn (Gellér Katalin)    
Bevezető    
A gödöllői szecesszió szimbolikus elemei    
Programművek, prófétaképek    
Kozmikus életérzés és fényszimbolika    
Falu és város    
Életkorok (önéletrajzi művek)    
Álom, vízió, hallucináció    
Családtémák, portrék    
Tájképek    
A múltidézés változatai    
A nemzeti művészettől a népművészetig (Keserü Katalin)    
A gödöllői művésztelep történetének kronológiája (Keserü Katalin)    
Jegyzetek    
Képjegyzék    
Rövidítésjegyzék    
A határokon kívüli helynevek jegyzéke

Oldalszám: 247

Kiadási év: 1987