A magyar királyi Honvédség csapatai 1939 márciusának második felében, a csehszlovák állam szétesését követően, kisebb harcok árán ismét birtokba vették a trianoni békeszerződés következtében elcsatolt Kárpátalját.

Amikor a magyar királyi honvédség alakulatai az 1940. augusztus 30-án meghozott második bécsi döntés értelmében megkezdték Észak-Erdély és a Székelyföld birtokbavételét, a 2. hadsereg III. hadtestének kötelékébe tartozó ...

Zala megye ősi, nemesen egyszerű címerét - mely egyike Magyarország legrégebbi területi önkormányzati jelképeinek - rendkívül változatos formákban ábrázolták és írták le az elmúlt évszázadok során. Pecsétjének használatáról, illetve címerének színeiről a

Németh Lászlónak, a Zala Megyei Levéltár tudományos munkatársának többéves kutatása eredményét tartja kezében a tisztelt olvasó. Olyan történeti forrásokat tár Önök elé, mely a zalai zsidóság társadalomtörténetének közel 150 évét...

"Az vagyok, akinek megismertetek: dacos, igazságokért vérző, szókimondó, aki sohasem lesz hozzátok hűtelen. Ma is az a célom, hogy a mezők népe ne lehessen a tervtelen gazdaság prédája. Ma is az a jelszavam, ami a múltban: szabadság, jog, munka, föld, ken

Kötetünk tanulmányai és forrásközleményei Zala megye történetének újabb, mindeddig ismeretlen fejezeteit dolgozzák fel a 15. századtól napjainkig terjedő időszakból. A 17 szerző (levéltáros és történész) 18 munkáját három tematikai...

Együttélés és kirekesztés címmel rendezett 2004. április 18-án, Zalaegerszegen a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség és a Zala Megyei Levéltár tudományos történeti konferenciát a holocaust 60. évfordulója alkalmából. A szervezők szándéka szerint...

Jelen kötet a „Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között" című forráskiadványunk második része, amelynek első kötete 2006-ban látott napvilágot. Az első az 1918 és 1931 közötti évekből,...

"Déli 12 órakor nagy tömeg lepte el az állomásra vezető utat Zalaegerszegen. A diadalkapu körül virágos botokkal árvalányhajas cserkészek húztak kordont, majd iskolások és a lakosság sokasága állt hosszú sorfalat a városba vezető utcán.

Deák Ferencet 1833. április 15-én választották Zala megye országgyűlési követévé. A pályakezdő Deák részletes tudósításokat küldött sógora, Oszterhueber József számára a pozsonyi diéta eseményeiről, az országgyűlés tárgyalásairól és kulisszatitkairól, val

1996 az ezer éves magyarországi iskola ünnepi éve volt. A számos megemlékezés és szakmai tanácskozás egyike a Zalegerszegen szeptember 5-6. között megtartott Iskola és társadalom című oktatástörténeti konferencia volt, aminek...

Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyvi regesztáinak (magyar nyelvű tartalmi kivonatainak) harmadik kötete az 1656 és 1716 közötti megyei közgyűlések és törvényszékek bejegyzéseit tartalmazza. E hat évtized nemcsak Zala megye, de az ország történetének is e

Zala megye közgyűlési jegyzőkönyvei regesztáinak második kötete az 1611 és 1655 közötti közgyűlési és törvényszéki bejegyzéseket tartalmazza. E feljegyzések a megye és a régió történetének fontos adatbázisai...

Kötetünk áttekintést kíván adni a Zala megye történetével kapcsolatos legújabb levéltári kutatásokról, magas színvonalú, tudományos igényű tanulmányok és forrásközlemények formájában.