A világi és az egyházi közigazgatás alapegységeinek, a megyéknek és az egyházmegyéknek a története számos ponton kapcsolódik egymáshoz. Szimbolikusnak is tekinthető, hogy írott forrásainkban történt legkorábbi megörökítésük is ugyanahhoz a dokumentumhoz, Szent Istvánnak a veszprémi egyházmegye részére kiadott alapítóleveléhez kötődik. Az elmúlt évben volt ezer esztendeje, hogy első uralkodónk Veszprém közelében, Sólyban Szent Mihály egyháza alá rendelte Veszprém, Fehérvár, Visegrád és Kolon várakat határaikkal és területükkel együtt. Ez az évforduló adott alkalmat arra, hogy tudományos konferencián foglaljuk össze az elmúlt évek egyház- és igazgatástörténeti kutatásainak eredményeit. Az elhangzott előadások szerkesztett változatait tartja most kézben a tisztelt Olvasó. A tizenhét tanulmány a középkortól a 20. századig terjedő időszakban mutatja be a veszprémi egyházmegye történetét, illetve a világi közigazgatás fejlődését.

Tartalom

Köszöntő(Márfi Gyula)
Ajánlás (Lasztovicza Jenő)
Előszó (A szerkesztők)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről
Érszegi Géza: I. (Szent) István veszprémi adománylevele
Függelék (A veszprémi adománylevél)
Karlinszky Balázs: A veszprémi káptalan Zalamerenye-környéki birtokai a török előtt (Káptalani birtokkezelés a középkorban)
Az eddigi kutatások alapján felvázolható kép
A veszprémi káptalan délnyugat-zalai birtokai
Bilkei Irén: Hiteleshelyek a veszprémi egyházmegyében a középkorban és a kora újkorban
Siptár Dániel: Kolostoralapítások és szerzetesi lelkipásztorkodás a veszprémi egyházmegye török alól felszabadult részein
Szerzetesi megtelepedések a török alóli felszabadulás után
A ferencesek és a kapucinusok lelkipásztori tevékenysége az egyházmegyében
Nagykanizsai ferencesek
Móri kapucinusok
Székesfehérvári ferencesek
Függelék: (A nagykanizsai és székesfehérvári ferencesek és a móri kapucinusok lelkipásztori tevékenységének adattára)
Dénesi Tamás: Katolikus megújulás a 18. századi veszprémi egyházmegyében
Az egyházi szervezet helyreállítása
Egyházi irányítás
Plébános és egyházközség
Mihalik Béla Vilmos: A veszprémi püspökség birtokigazgatása a 18. században, különös tekintettel a sümegi uradalomra
A püspöki birtokok földrajzi és természeti viszonyai
Az árendátor prefektusok
A gazdálkodás és birtokigazgatás változásai Padányi Bíró Márton püspök idején
A sümegi uradalom Koller Ignác püspöksége idején és az 1777. évi összeírás
A sümegi uradalom Bajzáth József püspöksége idején és az 1802. évi összeírás
Összegzés
Hermann István: A veszprémi székeskáptalan személyi összetétele 1700 és 1777 között
A veszprémi székeskáptalan tagjaj
A tiszteletbeli kanonokok
A veszprémi plébánosok
A káptalan utánpótlása: a kerületi esperesek
Összegzés
A veszprémi székeskáptalan archontolögiája 1700-1777
I. A veszprémi székes káptalan tagjai 1700 és 1777 között
II. Divisorok, Dékánkanonokok
in. Tiszteletbeli kanonokok 1749 És 1777 között
Jakab Réka: Zsidóság a veszprémi püspöki és káptalani birtokokon 1848 előtt
Népesedési viszonyok
Letelepedés a püspöki és káptalani birtokokon
Gazdasági kapcsolatok
A zsidóság jogállása, földesúri joghatóság
Függelék (Válogatott források)
Mózessy Gergely: Katolikus püspökök a nyilasok fogságában (Mindszenty József és Shvoy Lajos elhurcolása)
Történelmi kapcsolatok a két egyházmegye között
Historiográfiai előzmények
Kapcsolatok a fogság előtt
A memorandum
A letartóztatás okai
Utak és állomások
Fogyatkozó társak
Tiltakozás
Együtt
Következmények, visszaemlékezések
Függelék (Shvoly Lajos 1944. november 7-én kelt levele)
Gárdonyi Máté: Huszadik századi kihívások, pasztorációs útkeresések a veszprémi egyházmegyében
Módszertani kérdések
Az egyházmegye területe, népessége
Hornig Károly és Rott Nándor főpásztori működése
Lelkipásztorkodás a második világháborútól a rendszerváltozásig
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről
Zsoldos Attila: A megyeszervezés kezdetei a magyar királyságban (az „óriás" és az „átlagos" nagyságú megyék kérdése)
C. Tóth Norbert: A világi igazgatás Magyarországon a Zsigmond-korban, különös tekintettel Veszprém megyére
Függelék: Veszprém megye hatóságának archontológiája (1387-1458)
Horváth Richárd: Pápától a pápáig (Garai-Szapolyai várbirtok változások Veszprém megyében a Mátyás-korban)
Függelék (Mátyás király 1461. szeptember 29-én kelt oklevele)
Tringli István: Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt
Hasonlóság és különbözőség a középkori megyék történetében
A terület
A királyi várszervezet és vár nélküli Pest megye
Az ispán nélküli Pest és Pilis megye
A Pest megyei törvényszék működése az 1480-as évek előtt
Pilis megye területének megnagyobbítása a 14. század közepén
A nagyszigeti ispánság fennmaradása
A szolgabírói szék Pest megyében és az állandó esküdtek Pest és Pilis megyék törvényszékén 1492 után
Egyházkormányzati sajátosságok
Sajátos birtokszerkezet, sajátos társadalom
Mi nem rendkívüli?
A sajátosságok általános oka
A sajátosságok sora
Dominkovits Péter: Vármegyei vezetők, közigazgatási feladatok a 17. századi Sopron és Vas vármegyék példáján
A vármegye és funkciói
A megyeszékhelyek állandósulása
Vármegye és politika?
Vármegyei hivatalviselő elit - az alispánok
A hivatali írásbeliség egy speciális jelensége a regionális funkciójú jegyző
Összegzés helyett
Szíjártó M. István: Hivatalviselő elit a 18. századi Somogy vármegyében
Források és módszerek
Hosszabbítás és káderhiány
Bukás és siker
Szaktudás és előrelépés
Az elnyomottak és az érvényesülők
Az előkelők
Szántay Antal: II. József gondolatai a vármegyékről
Melléklet: II. József gondolatai Magyarország közigazgatásáról

Oldalszám: 488

Kiadási év: 2010