A Hagyományok Háza 2006-ban és 2007-ben rendezett egy-egy jubileumi kiállítást Bartók Béla, illetve Kodály Zoltán népzenekutatói tevékenységének szentelve, születésük 125. évfordulóján. A tudományos igényű magyar népzenekutatás és az...

A moldvai magyarok hagyományai iránt gyűjtői--kutatói munkám kezdeteitől érdeklődöm. Körükben dallamokat, táncokat, zenével, tánccal kapcsolatos adatokat, szokásokat, hiedelmeket 1978 óta dokumentálok hang-, film- és fényképfelvételekkel.

Kiadványunk magyar és angol nyelven áttekintést nyújt a Székelyföld egyik jelentős kistájának, a Sóvidéknek a népzenéjéről, zenés táncos szokásairól.

Az erdélyi magyar népi tánczene Pávai István eddigi kutatói életútjának fő műve, a népi hangszeres tánczene és a népi többszólamúság vizsgálata szempontjából úttörő jelentőségű tudományos munka. Kutatási eredményeinek mind a...

Pesovár Ernő könyve a magyar tánckultúra ránk maradt korabeli dokumentumait gyűjti egybe. Ezek a híradások nem túl bőségesek, véletlenszerűek és bizony néha nehezen értelmezhetők is, hiszen a tánc a mindennapi élet részét képezte, amelyet...

A kiadvány igyekszik átfogó képet nyújtani a kalotaszegi varrottasnak erről a formájáról, több olyan mintát is közöl, amely már feledésbe merült.

A magyar mesemondás hagyománya című könyvet Raffai Judit, az ELTE BTK Folklore tanszékén doktoráló szabadkai népmesekutató és múzeumpedagógus, a magyar egyéniségkutató iskola egyik folytatója írta. A könyvet hiánypótlónak véljük, hiszen...

Rosonczy-Kovács Mihály, aki maga is gyakorló népzenész hegedűs, rendhagyó népdaloskönyvében kilenc tájegységet választott ki a Kárpát-medencéből és Moldvából.

Sándor Ildikó néprajzkutató, pedagógus a 2005-ben kiadott Tücsökringató című gyűjtemény sikere nyomán vállalkozott a folytatásra.

Dédszüleink, nagyszüleink úgy nőttek föl és gyermekeiket is úgy nevelték-. hogy a játékok életük kiemelkedően fontos részét alkották. Sok időt töltöttek ezzel a foglalatossággal, sokszínű, változatos, gazdag volt a ...

Összeállításunk a Táncház-mozgalom kezdeteinek dokumentumaiból válogatott. Újságcikkek, levelek és egyéb írások segítségével megkíséreljük felidézni a 70-es évek elejének nyüzsgő, forrongó, vitákkal és munkával terhes időszakát, amelynek...

A rendkívül értékes kiadvány "közérdekű", élményszerű része az MP3 zenefájlokat és videofájlt tartalmazó CD-melléklete. A nyomtatvány java része a Lőrincrévéről áttelepült két adatközlő dallamait tartalmazó kotta, ami a hangfelvételekkel együtt...

A mű a magyar népzene alapvető ismertetője. Mind a vokális, mind a hangszeres néphagyomány jellegzetességeiről szól (ezen belül a tánczenéről is, amelynek kiváló szakértője és gyakorlója a szerző)...

A Néprajzi Múzeum fonogramm tárának elejét képező Vikár Béla féle folklórgyűjtemény a magyar folklórkutatás szegletköve lett. A kor legfrissebb technikai eszközeit alkalmazó (a gyorsírást és a fonográfos hangfelvételt összekapcsoló) gyűjtési módszerét bát

A rendszerváltás után két erdélyi kutató, Seres András és Szabó Csaba munkájaként jelent meg a „Csángómagyar daloskönyv” című monumentális kötet, amely 390 moldvai magyar népdalt tartalmaz. 7 500Ft

A Tudja Isten, kinek subát, kinek gubát – Játékgyűjtemény és foglalkoztató szűrhímzés és fafaragás motívumokkal egy interaktív készségfejlesztő játék főként 4–9 éves gyermekek számára.

Siklós László írói eszközökkel felöltöztetett helyszíni közvetítése a 70-es évek elejéről, a Táncház-mozgalom kezdeteiről, a napi vitákról, küzdelmekről, sikerekről. Beleolvasva kiderül, hogy csak a díszletek és a szereplők mások...

Kazári játékok és táncok

A kötetben Becze Gábor, Dévai Nagy Kamilla, Fábri Géza, Fenyvesi Béla, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Huzella Péter, Ivaskovics József, Kátai Zoltán, Kiss Ferenc, Kobzos Kiss Tamás, Krulik Zoltán, L. Kecskés Zoltán...

Tóth Lilla a Helyi hagyományok sorozat nyolcadik kötetében Barkó Imréné polgári tanító játékgyűjteményét tárja fel, amelyet a debreceni Déri Múzeum Néprajzi Adattárában őriznek.

Bartók Béla életművében jelentős helyet foglal el a népdalfeldolgozás műfaja: minden harmadik kompozíciója népdalfeldolgozás, vagy legalábbis tartalmaz népdaltémájú tételt. Jelen van a műfaj az életpálya valamennyi szakaszában is. Bartók először...

"Négyéves főiskolai tanulmány után, 1951 júniusában jeles eredménnyel végeztem a budapesti Zeneakadémián, a középiskolai ének- és zenetanári valamint karvezető szakon. Mikor ezután munkát kerestem, mert szerettem volna elhelyezkedni...