Tartalom

Előszó: Paksa Katalin: Közösségépítő népdalkincsünk Bevezetés
Bevezetés:
A népdalok élményszem tanítása a hangfajok, hangi adottságok figyelembevételével
A magyar énekes népzene közösségi jellege
A közösségi hagyomány megőrzése és közös használata
A népdalcsokrok szerkesztése és előadása
Népdalcsokrok a Magyar Népi Enekiskola köteteiből
Térkép
Dalgyűjtemény
Mutatók
A IV. kötet mutatói:
Földrajzi mutató

Helységnévmutató
Műfajmutató
Dalszövegmutató
A HANGZÓMELLÉKLET SORRENDJE
IRODALOMJEGYZÉK
Eredeti népzenei felvételek publikációi
Összefoglaló táblázat

Dalszövegmutató

A kötcsei szőlőhegyen
A múlt nyáron nem volt eső   
A nagy utcán végesteien végig
A temető kapu
Addig rózsám szerettelek
Adjon Isten, édesanyám, jó estét
Alsó soron a mi házunk
Amikor az Úr Jézus 
Arass, rózsám, arass 
Atya, Fiú, Szentlélek, egy Isten 
Az alföldi híres város Kecskemét
Azért reám ne haragudj
Azt gondoltam míg a világ 
Azt kérdezi tőlem a zsandárkáplár 
Árok, árok, de mély árokba estem  
Bánat, bánat, de bánatos vagyok  
Becsomóztuk Károlyi gróf dohányát  
Betlehembe gyér pajtás 
Betlehemnek pusztájába  
Béres vagyok, béres
Bőg a bárány a nagy hegyen  
Búbánat, búbánat
Bújj, bújj, zöld ág 
Búzát vittem a malomba 
Csija-buja
Csordapásztoroknak
Dáriusnak kincsét mivel mi sem bírjuk   
De szeretnék zöld erdőbe fa lenni

Diák, pendíts hárfákra
Diófából van a babámnak ágya 
Egy süveg alma  
Ej rózsa, rózsa 
Ej-huj Zsubri pajtás
El kell menni, ha esik is
Elértünk immáron Szent János napjára
Elkurjantom magam
Elment az uram  
Elmentem én a vásárra   
Eltört már a mázas csésze  
Elvetettem a lenemet  
Erdély ország az én hazám, nem Német  
Erdő közepébe
Erdő, erdő, kerek erdő 
Erdő, erdő, sűrű erdő árnyában 
Ez a János kéreti   
Ezerkilencszáztizennégyben
Ezt szeretem, ezt kedvelem
Édes jó Istenem   
Édesanyám, azt a szál rozmaringot
Édesanyám, ha megúntál tartani 
Édesanyám is volt nékem   
Édesanyám mondta nékem 
Édesanyám mondta nékem, minek a szerelem nékem   
Édesanyám rózsafája  
Édesanyám sok szép szava
Édesanyám úgy szeretett   
Ég a gyertya, ha meggyújtják   
Én Istenem, adj erőt a lovamnak  
Én lefekszem én ágyamba    
Én vagyok az idesapám bérese
Éva szivem, Éva

Fecském, fecském, édes fecském
Fehér galamb szállt a házra
Fehér liliomszál
Felkelékén    
Felment a kondás a fára   
Ferenc császár azt mondotta   
Gyöngyöt, gyöngyöt asszonyának   
Ha még egyszer leány lennék  
Haja, haja, mégis haja   
Hallod pajtás, gyün a farsang   
Haragusznak a battai gazdák   
Három kéve leveles nád   
Hej, Nádas felől jönnek a zsandárok 
Hej, rózsa, rózsa piros vagy    
Hej, szinala, szinala   
Hela, hela, helicska   
Holtig bánom amit   
Induljunk, ballagjunk   
Iszik a nyúl, meg elszalad   
Itt is disznót öltek
Jaj mely hamar múlik e világ ereje
Károlyi gróf tanyájában van egy fa   
Kertem alját Maros vize hasítja  
Kicsi madár, milyen fenn szálsz 
Kiindultam a hazámból    
Kis kacsa fürdik fekete tóban   
Kis pacsirta a magasba
Kondorosi csárda előtt
Kopasz Péter   
Kurtafarkú fecske   
Láttál-e valaha   
Leesett a lencse   
Lepedőcske, pámocska  
Megbetegült Szabó Kata
Megdöglött-e az a disznó

Megfogott már éngem a nap
Meghalt a béres 
Mikor Máriának   
Mikor Rózsa Sándor  
Nagy fényesség jött az én szememre   
Ne busulj on, komámasszony   
Nem ám az az asszony
Nem bánom én, hogy szegénynek születtem  
Nem idevaló vagyok én   
Nem vétettem semmit   
0 jaj Szűzanyának   
Ó, ó, ó, háromesztendős toklyó   
Ősz az idő, ködös nagyon   
Pallagra terült a juhom  
Paradicsom kőkertjibe 
Révészek, révészek   
Rózsát ültettem a gyalogútra   
Se nem a víz hozott ide   
Sej Csongorádi bíró háza de magos
Szent János áldása   
Tegnap virradóra   
Terem a meggyfa   
Tücsök koma gyere ki, gyere ki
Udvaromon kettőt fordult a kocsi
Úgy elmegyek, meglássátok 
Úgy meg vagyok búval rakva 
Vágják az erdei utat   
Van énnekem jó emberem   
Várni, várni, babám
Víz alá, víz alá

Oldalszám: 232

Kiadási év: 2010