... a történészvita a Széchenyi-Kossuth vitában gyökerezik, onnan indul, Kemény Zsigmond bonyolítja tovább. Közben elővettem még olyan forrásokat is, amelyekről szintén tudtunk, de elfelejtettük őket. Ilyen Széchényi Ferenc javaslata a Habsburg Birodalom egészének alkotmányossá tételére, amelyet közöltek, de a szakirodalomba mégsem került be. Ilyen a Magyar Kancellária 1785-ös előterjesztése, amely a jozefinizmus éles kritikája és egyben átfogó reformtervezet. Ezt Hajdú Lajos tárta fel a maga mélységében. Viszont az 1811-es diétára való készületek során újra felbukkant a - Domanovszky Sándor által már jelzett - kancelláriai előterjesztés, mit sem veszítve aktualitásából, és jelezve a reformtörekvések iránti igény szívósságát is. Ez egyben arra ösztönzött, hogy a kancelláriai munkálat egyik fő szerzőjének, Ürményi Józsefnek a portréján is felvázoljunk néhány új vonást, és egyben újjáértékeljük titkára, az ifjú Horvát István világlátását. Mindezzel azt is szeretném érzékeltetni, hogy a forrásokban feltáruló történelem érdekesebb, mint a források szelektív olvasatára és egyben a források szelektív olvasására kényszerítő sémák.

Tartalom

ELŐSZÓ HELYETT
A magyar vitairodalom „köpönyege”
Az 1920-30-as évek értelmezései
Nemzetpolitikai számvetések
A mérvadó szintézis és „antinómiái”
Álláspontok és állásfoglalások az 1960-as évektől napjainkig
Új periodizáció. Új revizionizmus?
Irodalomtörténész - történész párbeszéd?
Magyar revizionizmus Nyugaton
Hazai historiográfiai tájak vita közben
Kossuth Lajos „hozzászólása”
A magyar demokratikus kultúra paradigmái és Kossuth dilemmája
FÜGGELÉK
A Kossuth-ábrázolás technikái
Mire jó a rekonstrukció?
Kemény Zsigmondtól Szekfű Gyuláig?
Új dogma a láthatáron? Mályusz Elemér különvéleménye
Szabó Ervintől Molnár Erikig Révai Józsefen keresztül (Közbevetéssel: Hajnal Istvánról)
Tudományos diskurzusok Kossuth-képei a mérlegen
Utolsó ítélet? És néhány szó Kossuthról is!

Oldalszám: 130

Kiadási év: 2007