A salgótarjáni zsidó közösség története viszonylag rövid - tulajdonképpen kevesebb, mint száz évet ölel fel -, mint ahogy az a legtöbb magyarországi vidéki zsidó közösségrõl elmondható. Bár az 1840-es évek elején engedélyezték a községben néhány zsidó letelepedését, hitéletük megszervezése csak néhány évtizeddel késõbb kezdõdött. 1842^3 és 1941 között fokozatosan gyarapodott a létszámuk - 20-ról 1255-re - , s végül a 20 318 fõnyi összlakosságnak már 6,23%-át tették ki.
A kiváló olvasókönyv - amely elsõsorban általános és középiskolások számára készült - a salgótarjáni zsidó hitközség fejlõdését vázolja fel létrejöttétõl az 1944. évi felszámolásáig, majd megkísérli összefoglalni a Vészkorszak után történteket, a túlélõk közösségi és magánéleti nehézségeit. A kötet legfõbb célja az, hogy a diákok és a lakosság minél szélesebb rétegének, minél több szempontból mutassa be a zsidóságot. Tömör, és mégis nagy ívû áttekintést nyújt a zsidó közösség sorsáról, magában foglalva számos vallási, társadalmi, karitatív és kulturális, oktatásügyi intézményének történetét is. Hangsúlyozza kiemelkedõ szerepüket az 1867-1918 közötti „aranykorban", áttekintést nyújt gazdasági és kulturális vezetõ pozíciójukról, a fokozatos hanyatlásról, végül elpusztításukról. A kötet helyes és tárgyilagos képet ad az antiszemitizmus megerõsödésérõl. Különösen arra a drákói szigorra fókuszál, amely Magyarország 1944. március 19-ei német megszállásától kezdõdõen érvényesült. Ismerteti a központi hatalom és a helybéli városvezetés mind több zsidóellenes rendelkezését, ami a szomszédos községek kb. ezer zsidóját is beleértve 2240 zsidó gettósításában csúcsosodott ki. A salgótarjáni zsidóság virágkora az 1944. június 13-án történõ deportálásukkal ért véget.
A kötet több szempontból is egyedülálló. Különbözik az alapvetõ közösségi monográfiáktól, túlmutat a történeti beszámolók jellegzetes emlékezõ szavain. Egyes tartalmi egységeiben, a szöveg mellékleteiben (történeti, jogi, bibliográfiai és személyi) megismerteti az olvasót a zsidó emberek szokásaival és hagyományaival, azok hátterével éppúgy, mint az 1919-1944 közötti idõszak zsidóellenes rendeleteivel.
Az értékes könyvet Pásztor Cecília levéltáros a Nógrád Megyei Levéltárral közösen gondolta ki és készítette el. A városi zsidó közösség történeti feljegyzéseinek megõrzéséért folytatott munkájuk figyelemre méltó és hálát érdemel - nem csupán a salgótarjáni tanárok és diákok, hanem minden érdeklõdõ részérõl. Köszönetet kell mondanunk a Nógrád Megyei Levéltárnak és Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának, hogy lehetõvé tették a kötet megszületését, megjelenését. Ez a munka nem csupán értékes iskolai segédanyag, hanem a magyar zsidó közösségek emlékének õrzõje is. Álljon mintaként a Holokauszt alatt megsemmisült többi zsidó közösség történetének dokumentálása során!                        Randolph L. Brabam

Oldalszám: 90

Kiadási év: 2004