Hermann Róbert jelen kötete az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc történetével kapcsolatos összefoglaló jellegű tanulmányaiból ad válogatást. Kitér a forradalom és szabadságharc történeti távlataira, esélyeire, a manapság keveset emlegetett alkotmányozási folyamatra, s bemutatja, hogy alakulhatott ki az a helyzet, hogy a magyar király az osztrák császárral keveredett háborúba, holott a két személy ugyanaz volt. A személyi adottságok és változások szempontjából tekinti át az 1848-49-es rendszerváltás/változás történetét, s a megtorlásnál is azt vizsgálja, milyen társadalmi csoportokat ért el a számonkérés folyamata.
Érzékeny témákkal, a magyarok és nem magyarok közötti fegyveres konfliktussal, illetve a polgárháborúval, valamint az 1848 tavaszi antiszemita mozgalmakkal foglalkozik két nagy tanulmány. Ez utóbbiak esetében tisztázza, hogy egyáltalán hol került sor ilyenekre, illetve bemutatja e mozgalmak okait és lefolyását.
Két külön tanulmány mutatja be az 1848-1849-es polgári és katonai hírszerzés történetét, s egy kontrafaktuális írásban eljátszik azzal a gondolattal, mi lett volna, ha nem következik be az 1849 nyári orosz intervenció. Végül áttekintést ad az 1849-1850. évi kivégzésekről, tisztázva ezek periodizációját, illetve megcáfolva néhány, a kivégzésekkel kapcsolatos hamis legendát is.

Tartalom

Bevezető
1848-49 távlatai
A forradalom és a (jól sikerült) rendszerváltás
Külpolitikai alternatívák
Az önvédelmi háború
A kényszerű függetlenségi háború
Széchenyi és/vagy Kossuth - a közkeletű alternatíva
Alkotmányozás 1848-49-ben
A felelős kormány
A hadügyek
A törvényhozás
Az államfői hatalom
Az államegység megteremtése
Társadalmi és gazdasági változások
Az „ideiglenes” magyar alkotmány és az osztrák alkotmányok
Ami kimaradt
A chartális alkotmányozás igénye 1848-49-ben
Magyarország királyának harca Ausztria császára ellen
Rendszerváltás 1848-ban, számonkérés 1849-ben
Rendszerváltás 1848-ban
a.) A központi igazgatás
b.) Az önkormányzatok
c.) A hadügyi igazgatás
II. Számonkérés 1849-ben
a.) A megtorlás jogi megalapozása
b.) A szakértők
c.) A megvalósítás
1. Miniszterek
2. Az Országos Honvédelmi Bizottmány tagjai
3. A felsőház tagjai
4. Képviselők
5. Minisztérium tisztviselők
6. A vésztörvényszékek tagjai
7. Egyháziak
8. Megyei tisztviselők
9. A katonák
d.) A megtorlás hatásossága
Interetnikus konfliktusok Magyarországon 1848-49-ben
A szlovák mozgalom - az elmaradt etnikai konfliktus
A horvát-magyar konfliktus
A szerb-magyar konfliktus
a.) A kardcsörtetéstől a fegyveres küzdelemig - ki a felelős?
b.) A fegyveres összecsapás Etnikai háború Erdélybe
Az áldozatok száma
Antiszemita mozgalmak Magyarországon 1848 tavaszán és nyarán
A forradalom előtt
A forradalom után
Az első pozsonyi felvonás
A március végi vidéki fejlemények
A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány és az antiszemita mozgalmak
Pécs, Temesvár, Kassa, Székesfehérvár, Esztergom, Sopron szabad királyi városok
Heves és Külső-Szolnok vármegye
A MOIB április 3-i körlevelének hatása
A Vas megyei példa és a Zala, illetve Veszprém megyei ellenpélda
Horvátország, Szlavónia és Erdély
Buda és Pest 1848 áprilisában
A Pozsony, Nyitra és Trencsén megyei erőszakhullám 1848 áprilisában és májusában
Lecsengőben
Hol nem volt...
Az antiszemita mozgalmak hatása
A „polgári” hírszerzés 1848-49-ben
A polgári hírszerzés és „titkosszolgálat” 1848-49-ben
Az újságíróból lett rendőrbiztos - Töltényi Miklós
Az ember, aki mindenütt ott volt - Kászonyi Dániel
A lengyel-zsidó kém - Josef/Józef Rosowitz
A katonai hírszerzés 1848-49-ben
Alkalmi hírszerzők
Kriskó Ignác
Nem jön az orosz
Az 1849-1850. évi kivégzések
A kivégzések „eszmei” indoklása
A megtorlás gépezete
A kivégzések fajtái
a.) Helyszíni kivégzések
b.) A rögtönítélő eljárások során kivégzettek
c.) A hadbírósági ítélet alapján kivégzettek A megtorlás mérlege
Rövidítések jegyzéke
A tanulmányok első megjelenésének helye
Névmutató
Helynévmutató
Tárgynévmutató

Oldalszám: 282

Kiadási év: 2020