Ki volt Festetics György gróf? Különc főúr, akire a kései utókor szemüvegén át tekintve annyi jót lehet elmondani, s ezzel kortársai fölé emelni? Avagy a kései felvilágosodás nagy magyar alakja, aki elsősorban eszmei hatások nyomán kezdett reformtervek megvalósításához, amely tervek persze saját érdekének is megfeleltek, hiszen a nagybirtokon folyó gazdálkodást érintették? Netán korai romantikus, akit az érzelmek vezéreltek, akit saját személyének a nagybirtokosi létből fakadó páratlan lehetőségei mozdítottak előre? Egy korai Széchenyit lássunk benne? Egy elismerésre, népszerűségre vágyó arisztokratát, aki hírnevet akart szerezni magának? Vagy egyszerűen csak a Bécset bosszantani kívánó ellenzéki politikust? Vagy éppenséggel a korai liberálist, akinek kész reformprogramja volt Magyarország átalakítására - csak éppen idő előtt született, idő előtt lépett fel?
A könyv szerzője, Kurucz György, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, újra és újra igennel válaszol a fenti kérdésekre, melyeket Gergely András történész tesz fel a mű elóőszavában. A Festetics György életét és munkásságát feldolgozó, képekkel és dokumentumokkal gazdagon illusztrált elsóő, nagy monográfia szinte az ismeretlenségből emeli ki és rajzolja meg a modern magyar mezőgazdaság és a modern magyar nemzet megteremtésén munkálkodó főnemes portréját.

Tartalom

ELŐSZÓ (Gergely András)
Bevezetés
Festetics György a történeti irodalomban
„Angliának ily ritka boldogságára "
Iskola és „magyar Veimár"
„Tanárok voltak, de hallgatók nem" - a félreértett főnemes
Egy „különösebb képességek és érdeklődés nélküli ifjú"
Hagyomány és önállóság kötelékében
Nemesi létforma és érvényesülés
Indíttatás és szellemi azonosulás
Olvasmány és világlátás
Eszmények és útkeresés
Anyagi kényszer és házasság
Politikai remények és kiábrándulás
Anyagi lehetőségek és szerepvállalás
Adósságteher és likviditás
Birtokigazgatási reform és konszolidáció
Progresszió és a cselekvés lehetséges módjai
„Az ember próbája"
Iskola és jövőkép: a Georgikon
Ráció és ideál
Könyv és szakismeret
A szakképzés keretei
Meghatározó tanáregyéniségek: Pethe, Asbóth, Rumy
Hallgatók, hallgatói hétköznapok
„Polgári virtusok" és a keszthelyi gróf
Háborús évek és anyagi biztonság
Életmód és presztízs
„Bár trónra ültették volna a végezések"
Függelék
Melléklet
Források és feldolgozások
Rövidítések jegyzéke
Levéltári és kézirattári források
Egykorú nyomtatott és kiadott források
Szakirodalom
Illusztrációk lelőhelye
Mutató

Oldalszám: 367

Kiadási év: 2013