A kötet a regéci uradalom 17. századi gazdaságtörténetét állítja középpontba. Időhatárunkat a Rákóczi család birtoklása szegélyezi, tehát az 1646-os évtől 1711-ig vizsgáltuk az Abaúj megyei birtokok gazdálkodását. Maga a téma meglehetősen terjedelmes, hiszen az uradalom gazdasága nem csak a földesúri kézben lévő föld- és szőlőterületeket érinti, hanem a jobbágyi gazdaságot is, tekintve, hogy utóbbi annak mozgatórugója, attól nem elválasztható egységet képez. A jobbágyi gazdálkodás vizsgálata pedig magával vonja a társadalom vizsgálatát is. A kötet mindezekre ki is tér, azonban annak középpontjában az uradalom allodiális gazdálkodása áll, így a társadalom, s annak változásának részletekbe menő feltárásától eltekintettünk.
Egyes uradalmak gazdasági vizsgálata nem egyszerű feladat. Nem egyszerű, hiszen a birtokok gazdálkodása rendkívül sokrétű, és nagyon sok szempontot kell figyelembe venni a kutatás során. Kezdve a birtoklástörténettől, egészen az uradalmak kiterjedésén, a hozzá tartozó településeken át, a területén élő lakosság helyzetén és annak összetételén, s természetesen a birtokok igazgatásának módja, rendszere, tisztviselők feladatai, majorságok kezelése, zálogbirtokok, kereskedelem, bevételek és kiadások is hozzátartoznak. A sort még lehetne folytatni, éppen ezért az uradalmak gazdaságának vizsgálata során - helyezkedjen az el az ország bármely területén - könnyű elveszni a részletekben, elveszíteni a vezérfonalat, amely a kutatás irányát meghatározná. Különösen igaz ez a 17. század végi időszakra, amikor is a Kamara egyre több, addig magánföldesúri kezelésben álló birtokot vont felügyelete alá a felkelések, lázadások, hűtlenségi perek indokán.

Tartalom

Bevezetés
Történeti előzmények
Az uradalom birtoklástörténete
A 16. század zavaros eseményei
Változások a Rákóczi birtoklás alatt
Az uradalom kiterjedése
A regéci uradalom irányítása a 17. században
1646-1686: A Rákóczi család tulajdonlása
1686-1694: Kamarai irányítás
Draheim Vilmos hivatali működése 1673-1685 között
Draheim Lipót Vilmos birtokai .
Az uradalom igazgatási rendszere a fejedelem birtoklásának idején
Konvenciós tisztviselők
A gazdasági irányítás menete
Képzettség és írásbeliség a regéci birtokok igazgatásában
A regéci uradalom 1646 és 1711 közötti allodiális szőlőgazdálkodása
A majorsági szőlőgazdálkodás kiterjesztése
1686-1691: A szőlőgazdálkodás „idegen" kézben
Az uradalom II. Rákóczi Ferenc birtokában
A szőlőművelési mód vizsgálata
Müvelési költségek
Az uradalom majorságai
Az uradalom allodiatúrái
Allodiális kertek
Allodiális állattartás
A majorsági szántóművelés
A majorsági rétgazdálkodás
Erdőgazdálkodás.
Uradalmi vízgazdálkodás .
Malomépítmények az uradalom területén
Patakok, halastavak
Vizgazdálkodás a promontóriumokon és a szántóföldeken
Ipari tevékenységek a birtok területén
A regéci üveghutak
Sernevelök és pálinkafözés
Jobbágyi kézmúvesek
Az uradalom pénzforgalma
Pénzbevételek
Pénzkiadások
Társadalmi vizsgálat
Az uradalom katonáskodó rétege, a hajdúk
Az adózási rendszer
Pénzjáradék és robot
Terményjáradék
A jobbágyság ingóságai és telkei
Az állatállomány
Az uradalom telki állománya
Következtetések
Összegzés
Irodalomjegyzék
Levéltári források
Felhasznált irodalom
Rövidítések jegyzéke
Melléklet

Oldalszám: 408

Kiadási év: 2021