Az erdélyi és a szatmári nemesércbányászat komoly múltra tekint vissza. Az itt fekvő bányavárosokban és bányásztelepüléseken folyó érckitermelésből származó haszon fontos részét képezte a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség bevételeinek, így a bányavidékek részletes bemutatása még közelebb vihet a korabeli, három részre szakadt Magyar Királyság történetének „teljes körű” megismeréséhez.
A kötet középpontjában a Nagybánya központú szatmári, illetve a több központi településsel bíró (pl. Abrudbánya) erdélyi bányavidék komplex vizsgálata áll. Az újonnan feltárt levéltári forrásoknak köszönhetően egy igen színes világ képe bontakozik ki az olvasó szeme előtt, hiszen a bányászat termelési, technikai keretein túl bemutatásra kerül a korabeli bányásztársadalom, a termelésben résztvevő családok története, valamint a bányaigazgatás rendszere. Az átfogó vizsgálat révén megismerhetjük a korabeli nemesércbányászat kontinentális kapcsolatrendszerét, többek között a termelés finanszírozásába bekapcsolódó európai nagyvárosokat.

Tartalom

Köszönetnyilvánítás
Előszó
Az erdélyi és a szatmári bányavidék képe – historiográfi ai átt ekintés
SZATMÁRI BÁNYAVIDÉK
Nemesércbányászat a határ mentén – a szatmári bányavidék helye a Magyar Királyságban
A szatmári térség bányaművelése
A kamarai igazgatás évei (1571–1581/1604)
A szatmári nemesércbányászat a Magyar Királyság pénzügyigazgatási rendszerében
Kamarai bizottságok és jelentések (1571–1604)
Kamarai bizottságok
Bizott ságok részére kiadott instrukciók
Kamarai számadások
Kamarai jelentések a szatmári bányászatról
Bányaigazgatási koncepciók
Bányauradalom és szolgáltatások
Kamarai tisztviselők és bérlők
Tulajdonviszonyok
A Herberstein család tevékenysége Nagybányán (1581–1600)
A bérbeadás előzményei
Felician von Herberstein a szatmári bányavidéken (1581–1590)
Az örökösök: Raimund és Friedrich von Herberstein (1590–1600)
Giovanni Muralto nagybányai működése (1597–1598)
Gerhard Lisbona tevékenysége a szatmári bányavidéken (1600–1613)
Előzmények
Gerhard Lisbona és Georg Wagen közös munkája Nagybányán (1602–1604)
Egyedül a bérlet élén (1605–1608)
Báthory Gábor szolgálatában (1608–1613)
Pénzügyi és társadalmi kapcsolatai
Magyarországi és nyugat-európai kapcsolatok
Erdélyi kapcsolatok és birtokügyletek
ERDÉLYI BÁNYAVIDÉK
Az erdélyi nemesércbányászat helyzete (1571–1613)
Bányaművelés az Erdélyi-érchegységben
Zaránd vármegyei nemesércbányászat
Hunyad vármegyei nemesércbányák
Radna városa a besztercei kerületben
Erdélyi bányauradalmak
Zalatnai bányauradalom
Abrudbányai bányauradalom
Offenbányai bányauradalom
Körösbányai bányauradalom
Bányavállalkozók és bányapolgárok
Zalatna
Itáliai bányavállalkozók
Nagybányaiak
Helyi bányapolgárok
Abrudbányai bányapolgárok
Rudabánya és Carlo Magno
Hunyad vármegyei nemesség az érckitermelésben
Kolozsvári polgárok a radnai nemesércbányászatban
A nemesércbányászat igazgatása az Erdélyi Fejedelemség területén
Az erdélyi tartomány pénzügy- és bányaigazgatása a Habsburg-uralom alatt (1598–1605)
Az erdélyi pénzügyigazgatás megszervezése és az Erdélyi Kamara felállítása (1598–1604)
Bányaigazgatási reformok
A bányászati regálék központi kezelése a fejedelmi korszakban
Bányakamarák Erdély területén
A kolozsvári és a szebeni bányakamara
Az erdélyi bányakamarák ércbeváltása
Az erdélyi bányakamarák helye a pénzügyigazgatásban
A kincstári tulajdonú bányák igazgatása
Életutak a pénzügy- és bányaigazgatásban
Bergherr és prefektus
Aranybeváltói portrék
Egyéb tisztségviselők a pénzügyigazgatásban
Összegzés
Források
Felhasznált irodalom
Summary
Rezumat
Személy- és intézménynév-mutató
Helynévmutató

Oldalszám: 320

Kiadási év: 2017