A négy fejezetbe sorolt tanulmányok elsõsorban azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogy létezik-e egy népnek, egy nemzetnek lelki karaktere és ha igen, melyik az igazi arca, kultúrájának jellemzõje: az, amit a békés, barátságos egymás mellett élés során mutat, vagy az , ami a sajnos nem ritka, de mégsem hosszan tartó gyûlölet-korszakban kerül felszínre. Néhány név a szerzõk közül: Andrásfalvy Bertalan, Mádl Ferenc, Hoóz István, Egyed Ákos, Péntek János.

Tartalom

I. A RÉGIÓK ELMÉLETE
Bodó Barna: A táji-történeti régióktól az eurórégiókig avagy a multikulturális regionalizmus üveggömbje
Niederhauser Emil: Kelet-Európa
Fried István: A névadás lehetségessége
Csepeli György: Nemzetek egymás tükrében
Hoóz István: Népszámlálás és nemzetiség
II. MŰVELŐDÉS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
Andrásfalvy Bertalan: A magyarság torzképe
Mádl Ferenc: A professzor felelőssége
Di Francesco, Amadeo: A külföldi egyetemeken folyó hungarológiai képzés gondjai és feladatai
Péntek János: Az egyetem: a kisebbség egyetemesség-igénye
Faragó József: A Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem sorsa
Orbán Lajos - Vetési László: Magyar egyház, de milyen nyelven?
Erb Mária - Knipf Erzsébet: Új lehetőségek és kihívások - új kommunikációs stratégiák? A magyarországi németek körében végzett nyelvismereti felmérés tanulságai 145
Komáromi Sándor: Új magyarországi német irodalom
III. MAGYAR MÚLT
Szarka László: Védtelen védhatalom. A magyar kisebbségek Magyarország 1919-1920. évi békepolitikájában
Egyed Ákos: Amnesztia és számonkérés Erdélyben 1849 tavaszán
Zsoldos Attila: Szent István korának magyar társadalma
Pomogáts Béla: Szent István a magyar költészetben

Oldalszám: 220

Kiadási év: 2001