Anthony Bloom (1914-2003) Orvos, püspök, szerzetes, 1966-tól a Nagy-Britannia területére újonnan alapított Szurozs egyházmegye metropolitája. Hivatásának érezte, hogy...

Századunk első harmada magyar filozófiai életének legnagyobb hatású gondolkodója Pauler Ákos. A századforduló táján a magyar filozófiai élet virágzásnak indult, s benne Pauler munkássága markáns irányt képviselt.

Belting 1983-ban írt, klasszikussá lett könyvét egy évtized múltán újraírta, nemrég pedig új zárófejezettel egészítette ki. Az Olvasó a művészettörténetről - a művészet világunkban őrzött szerepéről - írt egyik legjobb könyvet tartja kezében.

"Lord Shaftesburynél tehát a humor nem egyszerűen szűklátókörűség, az intolerancia és a fanatizmus elleni támadás módszere, hanem az a lelki állapot, amelybe legjobban fel tudjuk fogni az igazságot.

"A jelen kötet olyan tanulmányokból épül fel, amelyek az elmúlt tíz esztendő során születtek. Pályafutásomban ez a tíz év jelentős változásokat hozott.

Jelen kötet célja a Rend közép-európai történetének sokoldalú feltárása, az alapítás korától kezdve egészen a közelmúlt hitvalló hőseinek bemutatásáig.

1. kötet Keresztény ókor, romanika, gótika 2. kötet A reneszánsz humanizmustól a II. Vatikáni Zsinatot követő változásokig

Étienne Gilson világszerte ismert francia filozófus és filozófiatörténész, a középkori gondolkodás egyik legkiválóbb szakértője. "A középkori filozófia szelleme" a legismertebb műve, több világnyelvre lefordították.

Az 1982-ben megjelent tanulmánykötet újrakiadását a téma aktualitása indokolja, sőt az a némileg meglepő körülmény, hogy az akkor frissen összeválogatott szövegek azóta semmit sem avultak.

Meglévő és újonnan nyert irodalmi és archeológiai források alapján a könyv meglepő képet rajzol Péter apostolról, Róma első püspökéről.

Studia Hebraica Hungarica I.

Jelen kötet szerzőit, a különböző teológiai tudományágak képviselőit az a meggyőződés mozgatja, hogy a teológia az elmélet és gyakorlat - a keresztény élet pedig a hit és szeretet egységében valósul meg.

Kik és mik a démonok? Hányan vannak és milyenek? Miképpen beszélgetnek egymással és az emberekkel? Hol élnek, ha élnek Egyáltalán?

A Homo religiosus sorozat második kötete a szent antropológiájának egyik központi aspektusára, magára a hívõ emberre irányítja a figyelmet. A kötet nemzetközi hírû szakember szerzõi fenomenológiai szemléletbõl kiindulva vizsgálják...

A társadalmi térben az egyének tevékenykedése folytán időről időre sajátos szimbólumegyüttesek kerülnek elénk, melyeket valamilyen konvenció alapján vallásiként ismerünk fel. Szakrális kommunikációról beszélünk...

Szent Ágoston e két munkáját szorosan összekapcsolja témájuk és gondolatmenetük, tudniillik annak a kérdésnek a kifejtése, hogy miként emelkedhet föl a lélek a testi teremtmények szemlélésétől Isten látásáig.

Az orthodox kereszténységben Szent Hegynek nevezték azokat a hegyeket, amelyek a lakott vidékektől távol menedéket nyújtottak Isten szolgáinak: a monostorokban élő szerzeteseknek és a magányt kereső...

Wilhelm Dilthey 1907-ben megjelent munkája egy nagyszabású vállalkozás, egy korabeli, valamennyi lényeges kultúrterületet felölelõ enciklopédikus sorozat Szisztematikus filozófia címû részéhez készült...

Hodossy-Takács Előd könyve olyan témával foglalkozik, amelyet a magyar nyelvű kutatásban még egyáltalán nem dolgoztak fel, noha a bibliai kijelentések megértése szempontjából igen nagy fontossággal bír.

A szerző Európa- és Amerika-szerte elismert filozófus, aki nemcsak radikális gondolkodó, hanem radikális cselekvő is, hiszen ....

A könyv a tudomány és nem tudomány, tudomány és áltudomány problémakörét járja körül mind a vonatkozó elméleti hagyományok, mind pedig a hétköznapi élet gyakorlati kérdésfelvetéseinek tükrében.

A könyv alapgondolata szerint, amelyet Assmann összehasonlító módon az ókori Egyiptom és az ókori Izrael példáján szemléltet, a társas embervilág kulcsfontosságú kategóriái, amilyenek a hatalom, az ...

A bergsoni filozófia módszere az intuíció. Az intuíció nem érzés, nem is inspiráció vagy homályos vonzódás, hanem kidolgozott módszer, sőt: a filozófiatörténet legkidolgozottabb módszereinek egyike.