Wilhelm Dilthey 1907-ben megjelent munkája egy nagyszabású vállalkozás, egy korabeli, valamennyi lényeges kultúrterületet felölelõ enciklopédikus sorozat Szisztematikus filozófia címû részéhez készült. Ez a kiadás kiindulópontnak tekinthetõ abban a szellemi közegben, amely a klasszikus német filozófia felbomlása után - Kierkegaard és Nietzsche munkásságát leszámítva - a filozófiai gondolkodás mély válságából kivezetõ utat kereste. A másik irány Dilthey hermeneutikai gondolkodási alapalakzata ellenében az Edmund Husserl képviselte fenomenológiai módszer. A kettejük munkásságával fémjelzett gondolkodási típusok igazodási pontként szolgáltak a 20. század gondolkodói számára. A szerzõ alapvetõ jelentõséget tulajdonít a történeti megközelítésnek az igazán máig sem tisztázott alapkérdésben. A filozófiának csakis az emberi társadalomban - és annak kultúrájában - betöltött funkciója az, ami maradandó - írja egy helyütt. A jegyzetekkel kiegészített kis kötet végén a fordítók (Csejtei Dezsõ és Juhász Anikó) Mi a filozófia: rohanó vízfolyás vagy jégkristály? címmel írt tanulmányukban Dilthey 19-20. századi filozófiai áramlatokban elfoglalt helyét jelölik ki.

Oldalszám: 154

Kiadási év: 2007