"A jelen kötet olyan tanulmányokból épül fel, amelyek az elmúlt tíz esztendő során születtek. Pályafutásomban ez a tíz év jelentős változásokat hozott. Előbb csaknem két éven át vendégtanárként Franciaországban tanítottam, majd pedig 2001-ben - Klaus Held utódaként - Németországban kaptam tanszéket. Egy csapásra kitágult számomra a szakmai világ. Főképp a francia fenomenológia újabb törekvései kötötték - és kötik - le érdeklődésemet, de módom volt néhány amerikai kezdeményezéssel is közelebbről megismerkedni. Biztos vagyok benne, hogy e hatások a jelen köteten is érződnek, habár tételesen egy másik munkámban igyekszem róluk számot adni. Az alább olvasható írások terve azonban még Magyarországon fogalmazódott meg bennem, és e tervhez azután külföldön is tartottam magamat." (részlet a 2006 decemberében született Előszóból)

Tartalom

Előszó
BEVEZETÉS: AZ ÉLMÉNYTŐL A TAPASZTALATIG
Tapasztalat és értelemképződés
Az új keletkezése
A valóság tapasztalati értelme
A fenomenológiai tudattalan
Az ötlet mint értelemrezdülés
A tapasztalat kifejezése
Idegen igény és vad adomány
A MINT-STRUKTÚRA MEGKETTŐZŐDÉSE
A mint-struktúra kettős értelme
Tapasztalati értelemképződés és kategoriális értelemrögzítés
TAPASZTALAT ÉS KATEGORIÁLIS KIFEJEZÉS
Tapasztalati értelem és kifejezésbeli jelentés párhuzama
Különbségtevés érzéki és kategoriális között
A tapasztalat és a kifejezés kategóriái
A TAPASZTALAT ÉS A VALÓSÁG
A tapasztalat fogalma
A valóság tapasztalati fogalma
Megjegyzés a fenomenológia és a német idealizmus viszonyáról
ELLENTÉTESSÉG A TAPASZTALATBAN
A tapasztalatok összeütközése
Tapasztalat és elidegenedés
Az elidegenedés mint tapasztalati fogalom
A tapasztalati ellentétek keletkezése
Módszertani következtetés
A TAPASZTALAT ES A VEGTELEN
A végtelen mint a tapasztalatszerzés szabályozó elve Kantnál
A dolog mint kanti értelemben vett eszme Husserlnél
IDŐ ÉS ŐSBENYOMÁS
Időtudat és ősbenyomás Husserlnél
Érzet mint érzetadat
Az érzet mint eredeti időtudat
Idő és ősbenyomás Lévinas és Henry olvasatában
Ősbenyomás és tudatintencionalitás Lévinas értelmezésében
Ősbenyomás és tudatintencionalitás Henry értelmezésében
Összegezés
AZ ŐSBENYOMÁS ÉS A PROTENCIÓK BETÖLTŐDÉSE
Az ősbenyomás és a jelen súlya
Az ősbenyomás és az elvárásintenciók betöltődése
IÖNKONSTITÚCIŐ ÉS ÉLETTÖRTÉNET
Előzmények
A változások kezdetei
Életidő és transzcendentális összidő
Önazonosság és másság
„Életút” és „élettörténet”
TAPASZTALAT ÉS ÖNHASADÁS
Visszatérés az elfojtott tapasztalathoz
Az élménytől a tapasztalatig
Önazonosság és idegentapasztalat
SARTRE ÉS A VÁGY FILOZÓFIAI FELFEDEZÉSE
Tudat, léthiány, vágy
Szerelem és nemi vágy
A HARMADIK TRANSZCENDENTÁLIS ALAKJA
Az én-másik összekapcsolódás
A harmadik színre lépése
A KIFEJEZÉS TAPASZTALATA
Történeti kiindulópontok
A nyelv működés közben
Példák a kifejezés tapasztalatára
A kifejezés termékenysége
A teremtő kifejezés általános szerkezete
A másik én és a párbeszéd
TAPASZTALAT CSELEKVÉS ÉS ELBESZÉLT TÖRTÉNET
Tapasztalat és elbeszélt történet
Cselekvés és történetmondás
Tapasztalat, cselekvés, elbeszélés
TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT
A történelmi tapasztalat sajátosságai
A tapasztalhatóvá vált történelem
IDŐFENOMENOLÓGIA ÉS IDŐREGÉNY
Tapasztalat a mindennapi életben és az irodalomban
Kísérletek az irodalomban, a tudományban és a sci-fiben
Gondolatkísérletek az idővel az irodalomban
Narratív gondolatkísérletek mint valódi tapasztalatok
ÁTTÖRÉS A KIFEJEZÉSHEZ
Zene prózában
Az identitás titkai
A rekonstruált kifejezés
KÖVETKEZTETÉSEK
A FENOMENOLÓGIA MINT A TAPASZTALAT KIFEJEZÉSE
A tapasztalat a maga atematicitásában
A fenomenológia mint a tapasztalat gondolkodói kifejezése
FORRÁSMEGJELÖLÉS
FELHASZNÁLT IRODALOM

Oldalszám: 369

Kiadási év: 2007