Az orthodox kereszténységben Szent Hegynek nevezték azokat a hegyeket, amelyek a lakott vidékektől távol menedéket nyújtottak Isten szolgáinak: a monostorokban élő szerzeteseknek és a magányt kereső aszkétáknak. Valaha számos ilyen Szent Hegy létezett, de mára mindössze egyetlen maradt: Áthosz.
Ezen az erdő borította félszigeten húsz, középkori alapítású monostor áll, melyek amellett, hogy a bizánci építészet, ikonfestészet és más liturgikus művészetek remekeivel dicsekedhetnek, egy még fontosabb kincset is őriznek: a keleti kereszténység eleven lelkiségi hagyományát, mely az apostoli idők óta száll nemzedékről nemzedékre. Ez a kötet Áthosz nem részletező, de lehetőségeinkhez mérten átfogó bemutatását tűzte ki céljául: olyan kézikönyv, amely eligazítja az olvasót a Szent Hegy és egyes monostorainak történetében, ismerteti a fontosabb művészeti emlékeket, és nem feledkezik meg az ott élő atyák tanításáról sem. A kötetben a több száz színes fotó mellett részletes szómagyarázat, térképek, ábrák és névmutató segíti az olvasót, hogy bepillantást nyerjen az áthoszi szerzetesség világába.

Tartalom

Köszöntő
Bevezetés
I. Az Áthoszi szerzetesség története
II. A Szent Hegy monostorai
1. A Nagy Lavra (Soós Sándor)
2. Vatopedíu (Nacsinák Gergely András)
3. Ivíron (Soós Sándor)
4. Hilandaríu (Soós Sándor)
5. Dioniszíu (Nacsinák Gergely András)
6. Kutlumuszíu (Soós Sándor)
7. Pandokrátorosz (Nacsinák Gergely András)
8. Xiropotámu (Soós Sándor)
9. Zográfu (Nacsinák Gergely András)
10. Dohiaríu (Nacsinák Gergely András)
11. Karakálu (Nacsinák Gergely András)
12. Filotheu (Nacsinák Gergely András)
13. Szimonópetra (Soós Sándor)
14. Ajíu Pávlu (Soós Sándor)
15. Sztavronikíta (Nacsinák Gergely András)
16. Xenofóndosz (Nacsinák Gergely András)
17. Grigoríu (Nacsinák Gergely András)
18. Eszfigmenu (Nacsinák Gergely András)
19. Pandeleimonosz (Nacsinák Gergely András)
20. Kasztamonítu (Nacsinák Gergely András)
A sivatag: szkítik és remetelakok (N. G. A.)
III. Az Áthoszi szerzetesek élete
IV. Áthoszi szótár
Utószó
Függelék
Ábrák
Személy- és helynevek mutatója
A görög betűk átírása
Bibliográfia

Oldalszám: 203

Kiadási év: 2004