Nincs termék a kosárban!

Jan Assmann: Uralom és üdvösség politikai teológia az ókori Egyiptomban, Izraelben és Európában

Jan Assmann: Uralom és üdvösség politikai teológia az ókori Egyiptomban, Izraelben és Európában

Cikkszám : S9789639777002
Kiadó:
Atlantisz Kiadó
Fogyasztói ár4.500 Ft
Ár / kg:

A könyv alapgondolata szerint, amelyet Assmann összehasonlító módon az ókori Egyiptom és az ókori Izrael példáján szemléltet, a társas embervilág kulcsfontosságú kategóriái, amilyenek a hatalom, az igazságosság vagy akár a bűn, a politikai szférában születtek meg és váltak gyakorlattá, és csak később kezdődött meg a teologizálásuk, vagyis vallási átültetésük. Ez a tézis bevallottan a híres politikai filozófus, Carl Schmitt állításának az inverze, aki a politikai kategóriák teológiai eredetét vallotta és újkori szekularizálódásukat vizsgálta. Ebben az értelemben Assmann a politikai teológia előtörténetét írja meg, azaz a schmitti tézist nem egyszerűen megfordítja, hanem a múlt mélyére ás, és ott ellentétes irányú folyamatokkal találkozik.

Tartalom

ELŐSZÓ
ELSŐ RÉSZ. POLITIKAI TEOLÓGIA AZ ÓKORI EGYIPTOMTÓL IZRAELIG
BEVEZETÉS. „POLITIKAI TEOLÓGIA" - EGY FOGALOM ÚJRADEFINIÁLÁSA
1. Fogalomtörténeti közelítések
2. Szekularizálódás és teologizálódás
I. AZ EGYIPTOMI VILÁG
1. Egyiptom - „keleti despotizmus"?
A „motívumok retorikája": az uralkodó „hangja" és a politikai erőhatalom legitimációja
2. A reprezentáció szerkezetei: isten és király az ókori Egyiptomban
A reprezentáció hármas modellje
Jog versus kultusz
Az istenek távolisága és az állam közelisége
A halottak birodalma, a külföld és az ünnep mint az istenek közelségének a terei
II. IZRAEL ÉS AZ ÁLLAM
1. Az államiság fázisai
2. Kivonulás Egyiptomból: a teologizálás mint a politikai kötöttségek „újrakönyvelése"
III. HARAG, SZERETET, IGAZSÁGOSSÁG
1. A „haragról" szóló tanítás: az igazságos elosztás, a bírvágy megzabolázása és a politikai erőhatalom problémája
2. A „szeretet" mint lojalitás és szolidaritás
3. A konnektív igazságosság teologizálása
Jog és kultusz - eltolódási és „átkönyvelési" folyamatok
Az etika szakralizálása
MÁSODIK RÉSZ. URALOM
IV. EGYIPTOM ÉS AZ EMBERÖLÉS LEGITIMÁCIÓJA
1. Előzetes elméleti megfontolások
Az emberölés motivációi és legitimációi
Harag és gyűlölet, igazságosság és identitás
2. Egyiptom és az „igazságos harag" témája: a gonosz megzabolázása
A „lángoló haragú igazságosság" és az emberi természet kettőssége
A hatalom kétarcúsága és a világ kettőssége
Az emberölés joga és akadályai
3. A gyűlölet rítusai és a „kívül lévők" megzabolázása
Apóphisz, a kozmikus rossz
Elhárító politikai varázslás: gyűlöletért gyűlölet
Kívül tartani és alávetni
V. A POLARIZÁLÓDÁSBÓL FAKADÓ POLITIZÁLÓDÁS
1. Az implicit politológia három formája
Politikai cselekvés
Politikai szimbolika
Kompakt fogalomalkotás
2. Polarizálódásból fakadó politizálódás
Negatív szociológia
Negatív antropológia
VI. A PATRÓNUSTÓL A SZEMÉLYES ISTENIG
1. A formatörténettől a diskurzuselemzésig
2. A válság és a döntés retorikája az Első Átmeneti Kortól az Újbirodalomig
3. A patrónustól a királyig
4. Szamut-Kiki esete: Isten mint a jámbor istenfélő patrónusa
HARMADIK RÉSZ. KÖZÖSSÉG
VII. A SZÍV A MÉRLEGEN - SZÉGYEN, VÉTEK ÉS BŰN
1. Vétek és idő
Arc és szív - szégyenérzet és felelősség
Vétek, lelkiismeret és emlékezet
A Maát ígéretei: a túlvilág mint az ígéret földje
A túlvilági ítélet mint a vétkek levezetése
Vétek vagy bűn?
2. Vétek és individualitás
A halhatatlanság individualizmusa
A szív mérlegelése
A tagadó bűnvallomás és a vétekmentes életvitel normái
A vétek titkossága és a vallomás nyilvánossága
Vétek és bűn
VIII. ÍRÁS ÉS NORMATIVITÁS
1. Miért nem vált írásossá a jog Egyiptomban?
A joggyűjtemény
A megemlékező jogi felirat
A performatív jogi felirat (dekrétumok, ediktumok)
A törvény mint közösségi szabályzat
A király mint testet öltött jog
2. A társadalmi normák írásba foglalása: szent és kulturális szövegek
Jog és bölcsesség: iustitia connectiva
A társadalmi igazságosság politikai válsága és a bölcsességi irodalom megszületése és szerepe
Az atyai útmutatás mint a bölcsesség megjelenítési formája
Az írásbeliség születése a szóbeliség hanyatlásából, avagy mikor keletkeztek az intelmek?
Az írásba foglalt társadalmi normák mint kulturális szövegek
A társadalmi igazságosság vallási válsága és a társadalmi normák kodifikálása a túlvilági ítélet keretei közt
IX. VERTIKÁLIS SZOCIALIZMUS
1. A konnektív igazságosság mint politikai eszme
2. Egyenlőtlenség versus hierarchia, hatalom versus uralom
3. Vertikális szolidaritás
X. IDEGENSÉG AZ ÓKORI EGYIPTOMBAN
1. Az idegenség kulturális konstrukciója
Idegenség, odatartozás és fordítás
Az idegenség koncepciói
„Feszes" és „laza" struktúrák
Szűk és tág hovatartozási horizontok
Az odatartozás, vagyis az identitás forrásai Egyiptomban
Életforma
Terület
Politikai egység
2. Haza, sír, város
„A hely, ahol szívem időz"
Sír, kötődés az otthonhoz és hűség a királyhoz
„Kötődés az otthonhoz" és hűség az istenhez
A város (azaz nem „Egyiptom") mint az egyiptomi hovatartozási struktúra elsődleges horizontja: a „városidegen" (azaz nem a „külföldi") mint az idegenség jellegzetes megjelenési formája
Az idegenség teologizálódása: az idegen mint vallási gonosztevő késő egyiptomi mítosza
NEGYEDIK RÉSZ. MÓZES ALAKJA ÉS A POLITIKAI TEOLÓGIA
XI. A MONOTEIZMUS ÉS AZ IKONOKLAZMUS MINT POLITIKAI TEOLÓGIA
1. Mózes mint emlékezési alakzat
2. Mózes és a kivonulás egyiptomi nézőpontból
3. Az ikonoklazmus mint politikai teológia
XII. HOGYAN LÁTTA MÓZES POLITIKAI TEOLÓGIÁJÁT AZ EURÓPAI FELVILÁGOSODÁS?
1. Duplex religio: nyilvános és titkos vallás
2. Isten csele
3. Mózes stratégiája
FÜGGELÉK
A könyv egyes részeinek korábbi megjelenési helyei

 

Oldalszám: 340

Kiadási év: 2008

Ajánljuk még:

Please publish modules in offcanvas position.