Nincs termék a kosárban!
Jelen kötetünk segítségül kíván szolgálni mindazok számára, akik eddigi történelmi ismereteiket - eredeti források nyomán - Nógrád megye múltjának megismerésével kívánják kiegészíteni vagy bővíteni.
Egy néhány évvel ezelőtt elindított kezdeményezés nyomán az érdeklődő olvasó, (hely)történész, levéltáros a Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyvei fennmaradt, negyedik és ötödik darabjának bejegyzéseiből készült regesztakötetet tarthatja a kezébe
Az 1847 januárjától 1873 novemberéig terjedő évek során, ha lett volna bejelentő hivatal és bejelentési kötelezettség, akkor Mikszáth Kálmán állandó lakóhelyeként Szklabonyát, ideiglenesként Balassagyarmatot tüntették volna fel. Mikszáth sokszor csak mint
Az 1687. esztendőben a Zichy család hitbizományává alakított divényi uradalom a hajdani Nógrád vármegyében, töredék részben Hont vármegyében húzódott. Az egykori uradalom döntő hányada napjainkban a Szlovák Köztársasághoz tartozik. A szlovák területen a M
1956. október 24-november 13. 1956. november 14-1957. január 16.
A jegyző alakja a köztudatban úgy él, mint a felső hatóságok rendelkezéseinek végrehajtója. A kötetből azonban másfajta kép bontakozik ki.
A Nógrád Megyei Levéltár eddigi forrásközlõ kiadványaitól merõben eltérõ tartalmú és szerkezetû kötetet tart kezében az olvasó. Óhatatlanul felmerülhet a kérdés, hogy mi indokolta az eltérést a már jól bevált és megszokott közlési módtól...
Az 1994-ben útjára indított évkönyvi sorozat most megjelent darabja Szécsény város török alóli felszabadulásának 330. évfordulójára emlékezik, ...
Kevesen tudják, hogy Kosztka Tivadar Gácsott, Nógrád vármegye járásközpontjában töltötte harmincas éveit.
"... itt hívjuk fel a Tisztelt Olvasó figyelmét arra a szándékunkra, hogy az ezredfordulóra, vagy 2002-re, a várossá nyilvánítás 80. évfordulójára szeretnénk megjelentetni a kiadvány második kötetét, melynek időhatára 1945-1990 lesz" - olvashatjuk az öt é
"A pártarchívumok feladata, hogy az iratok tudományos-technikai feldolgozásával elõsegítsék az iratok felhasználását a párt gyakorlati munkájában, a párt és a helyi szervei és szervezetei történetének megírását, valamint egyes...
Még mielõtt 1703. június 16-án II. Rákóczi Ferenc szerény kíséretével átlépte volna a magyar határt a császári Haditanács Bécsbõl június 2-án levelet intézett Koháry Istvánhoz arról, hogy a császár Felsõ-Magyarországon a rablók...
A kiváló olvasókönyv - amely elsõsorban általános és középiskolások számára készült - a salgótarjáni zsidó hitközség fejlõdését vázolja fel létrejöttétõl az 1944. évi felszámolásáig, majd megkísérli összefoglalni a Vészkorszak után...
A középszintû segédleteket a kutatók, az érdeklõdõ nagyközönség számára hozzáférhetõvé tévõ kiadványaink második darabját tartalmazza ez a kötet a tanácsi igazgatás korából. A Nógrád Megyei Tanács tanácsülési jegyzõkönyveinek...
Nagy Iván, a történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a genealógus, a művelődéspolitikus és a múzeumalapító soha nem esett ki a Magyarország tudósainak és szülőföldje emlékezetéből. Századunk derekán mégis csaknem teljesen feledésre ítéltetett; a
"Mindig két út áll elõttünk. Az egyiken elindulunk, s nem tudjuk meg soha a másik hová vezet" - írta egy helyen Rabindranath Tagore indiai költõ. S így van ez a történelem menetében is. A kutató igyekszik a legtöbb dokumentumot...
1919. január 29-én, a környéken állomásozó katonák - a város polgárainak, vasutasainak kezdeményezésére és segítségével - kiverték a megszálló csehszlovák katonaságot Balassagyarmatról. Tettüket a katonai vitézség...