Budapest Főváros Levéltára 2009-ben indította útjára építészettel és építészekkel foglalkozó sorozatát, amely Budapest neoreneszánsz építészetétől Kós Károlyon át Ybl Miklósig ívelt.

A szerző Budapest Főváros Levéltára gazdag anyagát, a levéltári forrásfeltárás, adatbázis-építés és digitalizáció eredményeit hasznosítva kalauzolja el az olvasót Buda 1686–1848 közötti történelmébe.

Dr. László Mihály a 19. századi közéletben aktív író, országgyűlési képviselő, tanár 1849. augusztus 26-án a bukovinai Istensegítsen csíki székely és felvidéki ...

Jelen kötet célja a „Schwábische Türkei" központjában fekvő Bony-hád, és az ahhoz közeli települések területéről - kiemelve Tolna megyét és a történeti Völgységet3 - málenkij robotra elhurcolt német ajkú lakosság viszontagságainak bemutatása.

Az olvasó a bátaapáti születésű, élete során töretlenül Bonyhádhoz és a Völgységhez kötődő neves helytörténész, gimnázium igazgató és szakfelügyelő, dr. Kolta László önéletrajzi írásait és ....

A néhány esztendővel ezelőtt megkezdett munkát folytatva jelen kiadványunk a Hunyadi Mátyás uralkodásának derekát jelentő közel másfél évtized okleveles anyagát tartalmazza.

A középkori veszprémi székeskáptalan archontológiáját, a kanonoki testület tagjainak adattárát tartja kezében az olvasó.

Veszprém városának építészeti képe jól illusztrálja a magyar történelem korszakait. E kötetben a ma is álló templomok mellett a már nem létező, de egykor működő Istenházak is helyet kapnak, ...

Megismerkedhet Bonyhád ipar-történetének egyik legnagyobb alakjával Pétermann Jakabbal, Mellette pedig megismerheti a gyártörténet nagyon sok nagyszerű alakítóját.

Jelen forráskiadvány szerves kiegészítése Gutheil Jenő 1953-ban lezárt, s az elmúlt esztendőben megjelent okmánytárának. A két kézirat megjelenésével az érdeklődők a középkori Veszprém városára ...

Háborús évek. A veszprémi egyházmegye a második világháborúban című konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartja kezében az olvasó.

A magyar szõlõhegyek történetének forrásait közreadó sorozatunk ötödik kötete a történeti Somogy vármegye területérõl származó 18–19. századi artikulusokat, rendtartásokat, hegytörvényeket, kontraktusokat, szõlõtelepítést...

A könyv a néprajzkutatók által eddig figyelmen kívül hagyott területre irányítja a figyelmet. A hagyományos néprajzkutatás nem tekinti feladatának az arisztokráciával való foglalkozást. Ez a munka arról igyekszik meggyőzni olvasóit, hogy...

"Nem kevés fájdalommal kintelenítünk ezen utolsó romlásunkban az Felséges Consiliumhoz, mint szegényeknek pártfogójához folyamodnunk a végett tudniillik: hogy valamint már ennekelőtte nem ugyan az T. N. Vármegyének akarattya ellen, sőtt kegyes adott tanát

Zalaegerszeg egyik legrégebbi és leggazdagabb múltú középülete az úgynevezett "Kvártélyház", a Széchenyi tér 3-5. szám alatti, 1765-től 1928-ig, több fázisban felépített épülettömb, mely a 18-19. században a megyei tisztségviselők szálláshelyéül szolgált.

Kötetünk tanulmányai és forrásközleményei Zala megye történetének újabb, mindeddig ismeretlen fejezeteit dolgozzák fel a 15. századtól napjainkig terjedő időszakból. A 17 szerző (levéltáros és történész) 18 munkáját három tematikai...

Zala megye ősi, nemesen egyszerű címerét - mely egyike Magyarország legrégebbi területi önkormányzati jelképeinek - rendkívül változatos formákban ábrázolták és írták le az elmúlt évszázadok során. Pecsétjének használatáról, illetve címerének színeiről a

Forrásgyűjteményünk válogatott dokumentumok segítségével mutatja be a polgárosodás 1867 és 1918 között lezajlott folyamatát Zala megye két központi szerepkört betöltő településén, Zalaegerszegen és Nagykanizsán.

Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyvi regesztáinak (magyar nyelvű tartalmi kivonatainak) harmadik kötete az 1656 és 1716 közötti megyei közgyűlések és törvényszékek bejegyzéseit tartalmazza. E hat évtized nemcsak Zala megye, de az ország történetének is e