A Gyulafehérváron 1884-ben született Fára József 1917-től 1938-ig Zala vármegye, attól kezdve 1950-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főlevéltárnoka volt, 1953-ig pedig a Levéltárak Országos Központjában dolgozott. Személyében Zala vármegye első...

Zala megye középkori és kora-újkori történetének legfontosabb forrásai az oklevelek. A Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára jelen állaimban 438 db Mohács előtti oklevelet őriz. Szent Istvánnak a zalavári apátság alapításira vonatkozó...

A MNL Zala Megyei Levéltárában, Zalaegerszeg város régi levéltára iratai között 712 darab írásos végrendelet maradt fenn a 18-19. századból. A gyűjtemény létrejötte Sebők Samu gimnáziumi tanárnak köszönhető, aki 1901-ben...

Jelen kötet a „Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között" című forráskiadványunk második része, amelynek első kötete 2006-ban látott napvilágot. Az első az 1918 és 1931 közötti évekből,...

Zala vármegye a reformkorban - elsősorban Deák Ferenc politikai hátországaként - a magyar liberális reformellenzék egyik fellegvára volt.

Kötetünk áttekintést kíván adni a Zala megye történetével kapcsolatos legújabb levéltári kutatásokról, magas színvonalú, tudományos igényű tanulmányok és forrásközlemények formájában.

1991 óta az önálló Szlovén Köztársaság részét képezi az a terület, amelyet szlovén nyelven Prekmurje-nek (szó szerinti fordításban: Murántúlnak), magyarul pedig általában Muravidéknek neveznek. Ez, a Mura folyó, valamint a Mura és a Rába vízválasztója ált

A tizenhét tanulmány a középkortól a 20. századig terjedő időszakban mutatja be a veszprémi egyházmegye történetét, illetve a világi közigazgatás fejlődését.

A reformáció térnyerése és az oszmán hódítás, aminek következtében a veszprémi egyházmegye a 16-17. században a hódoltság és a Magyar Királyság határvidékére került, magával hozta a katolikus egyházi...

Történelmi szempontból fontos, hogy a magyar kutatók is megismerhessék azoknak a magyar provenienciájú - a mindenkori magyar közigazgatás alatt keletkezett - irategyütteseknek a sorsát és állapotát, amelyek a trianoni határon kívül rekedtek és ez idáig...

A szerkesztők az 1956. november 8-a és 1957. május 27-e között megtartott ülések dokumentumait teljes terjedelmükben, szöveghűen, de a helyesírási és gépelési hibákat - a jobb olvashatóság kedvéért - javítva közlik. Jelen kiadvány tulajdonképpen az 1990-e

Kós Károly 1907-ben fejezte be egyetemi tanulmányait. Egy év múlva megbízást kapott Zrumecky Dezsővel együtt a Fővárosi Állat- és Növénykert megtervezésére. Pályafutásának első korszakában (1907-1914) a kezdő, tehetséges építészhallgatóból családapa lett,

Ybl Miklós születésének bicentenáriuma a 2014. évben alkalmat adott, hogy az életművet különböző szempontok szerint újra áttekintsük. Budapest Főváros Levéltára - Ybl tervhagyatékának őrzője - együttműködve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Jelen kötet a Buda város 1704-1707 között keletkezett tanácsülési jegyzőkönyveiből készített, 2009-ben kiadott regesztakötet folytatása, kronológiai értelemben pedig inkább az előzménye.

Kiadványunk több emberöltőnyi időt ölel át. Részletesebben azt néztük meg, hogy a második világháború óta a Völgység településein élő emberek milyenné formálták lakókörnyezetüket.

A Völgység népesedési képét alapvetően megváltoztatta a második világháborút követő népességcsere, a németek egy részének kitelepítése, az új telepesek, elsősorban a bukovinai székelyek - szórványosan az erdélyiek, felvidéki ...

Fotók, képeslapok Bonyhád múltjából.

Az Anjou Martell Károly és Habsburg Klemencia házasságából született Caroberto, a későbbi I. Károly, legismertebb nevén Károly Róbert útja a magyar trónra nem volt könnyű.

Mátyás király uralkodásának legfontosabb pillanata lehetett, amikor városunkban 1464-ben a III. Frigyestől (1452-1493) visszaváltott Szent Koronával megkoronázták...

A Székesfehérvári Egyházmegye Prohászka-konferenciáinak előadásai

A püspök 160. születési évfordulójára kiadott, gazdagon illusztrált életrajzi áttekintés.