Szabadfalvi József, a Herman Ottó Múzeum két évtizeden át volt igazgatója (1973-1990) 1998. júniusában tölti be 70. életévét. A múzeum a munkásságát reprezentáló tanulmánykötettel tiszteleg az ünnepeknek.

Jelen kötet egy esetmonográfia részletességével igyekszik bemutatni a 16. század Délnyugat-Dunántúl hódoltatásának történetét, miközben nem titkolt célja, hogy kézikönyvet adjon az olvasó kezébe a szandzsák-összeírások...

A Háromszéki nekigyürkõzés címet viselõ könyv tartalma nem csak hiánypótló, hanem jellegénél fogva dokumentum- és forrásértékû is, az igazság felmutatása mellett újabb kutatások elvégzését is lehetõvé teszi...

Megismerkedhet Bonyhád ipar-történetének egyik legnagyobb alakjával Pétermann Jakabbal, Mellette pedig megismerheti a gyártörténet nagyon sok nagyszerű alakítóját.

A 764 szócikk segítheti a kutatókat, örömet szerezhet a lokálpatriótáknak, eligazíthatja a tanulni vágyókat.

„A XIX. század hozta meg számunkra az igazi polihisztorokat: Brassai Sámuelt, Pulszky Ferencet és Herman Ottót. Vele azután sírba is szállott az utolsó magyar polihisztor: a legtermékenyebb, a legnemzetibb, a legmaradandóbb hatású.”

Jelen kötet alapját képezheti a háború alatt Magyarországon működtetett civil internálótábor-hálózat minél teljesebb feltérképezésének és az eddig jóformán ismeretlen, ám sajátságos rendészeti eljárás feltárásának.

Jelen kiadvány egy olyan hiánypótló mű, és egyúttal tisztelgés az elődök előtt, amely eredeti dokumentumok összegyűjtésével és közreadásával betekintést nyújt városrészünk múltjába.

Jelen szöveggyűjtemény tanulságos olvasmányként szolgálhat bárki számára, akit a város történetének alapkérdései, valamint az elmúlt közel 130 év Budapestjének színei, az egyes korszakok hangulata érdekelnek.

A szerző Budapest Főváros Levéltára gazdag anyagát, a levéltári forrásfeltárás, adatbázis-építés és digitalizáció eredményeit hasznosítva kalauzolja el az olvasót Buda 1686–1848 közötti történelmébe.

Budapest Főváros Levéltára 2021-ben nyitotta meg a Bor mindenkor! című kiállítását, amely a fővárosi szőlő- és borkultúra múltját mutatta be.

Ki gondolná, hogy a jól ismert, Krúdy Gyula által megörökített óbudai Kiskocsmák története nem a boldog békeidőkben kezdődik, hanem gyökereik mintegy száz évvel korábbra nyúlnak vissza?

A szerző Velence szerelmese, hét napon át hét sétát tesz a gyönyörű városban, melynek bemutatja életét, nevezetes épületeit úgy, ahogyan még soha nem láttuk. Térképek és fotók illusztrálják a könyvet.

Napjainkban Magyarországon kb. 3500, Budapesten pedig nagyjából kétezer görög él.

1996 az ezer éves magyarországi iskola ünnepi éve volt. A számos megemlékezés és szakmai tanácskozás egyike a Zalegerszegen szeptember 5-6. között megtartott Iskola és társadalom című oktatástörténeti konferencia volt, aminek...

Bár Sas Andor műve mindenekelőtt helytörténet, s tárgya a város történetének csupán egy részlete: a bécsi kongreszszustól a magyar polgári forradalomig és szabadságharcig terjedő időszak ...