E sorozat köteteiben mindazon levéltári források helyet kapnak, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 30. között keletkeztek, s az Anjou-kori Magyarország területére vonatkoznak.

E sorozat köteteiben mindazon levéltári források helyet kapnak, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 30. között keletkeztek, s az Anjou-kori Magyarország területére vonatkoznak.

E sorozat köteteiben mindazon levéltári források helyet kapnak, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 30. között keletkeztek, s az Anjou-kori Magyarország területére vonatkoznak.

A kötet a Salzburgban keletkezett kora középkori, VIII. és IX. századi írott forrásokat vizsgálja, historiográfiai aspektusból tekinti át, illetve ...

E sorozat köteteiben mindazon levéltári források helyet kapnak, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 30. között keletkeztek, s az Anjou-kori Magyarország területére vonatkoznak.

E sorozat köteteiben mindazon levéltári források helyet kapnak, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 30. között keletkeztek, s az Anjou-kori Magyarország területére vonatkoznak.

A könyv a néprajzkutatók által eddig figyelmen kívül hagyott területre irányítja a figyelmet. A hagyományos néprajzkutatás nem tekinti feladatának az arisztokráciával való foglalkozást. Ez a munka arról igyekszik meggyőzni olvasóit, hogy...

Dr. Sombor-Schweinitzer József rendõr-fõkapitányhelyettes a Horthy kori magyar rendõrség egyik meghatározó személye volt 1938-tól 1944 márciusáig - amikor a Gestapo letartóztatta és a flossenburgi...

A m. kir. zalaegerszegi 6. honvéd huszárezred levéltári anyagainak kutatása során döbbentünk rá, hogy elődeink csupán két honvéd huszárezred történetét nem dolgozták fel, s nem írták meg; szerencsétlenségünkre ez a kettő éppen...

Batthyány Lajos gróf, első felelős magyar miniszterelnök, az 1848-49-es szabadságharc vértanúinak egyike a 19. század, sőt a mindenkori magyar történelem legkiemelkedőbb államférfijai közé tartozott, az utókor azonban - népszerűbb kortársaitól eltérően -

A 200 éve született Batthyány Lajos gróf, első felelős magyar miniszterelnök tiszteletére rendezett tudományos emlékülést Zalaegerszegen 2007. szeptember 12-én a Magyar Jogász Egylet Zala Megyei Szervezete, a Zala Megyei Területi Ügyvédi Kamara...

"Nem kevés fájdalommal kintelenítünk ezen utolsó romlásunkban az Felséges Consiliumhoz, mint szegényeknek pártfogójához folyamodnunk a végett tudniillik: hogy valamint már ennekelőtte nem ugyan az T. N. Vármegyének akarattya ellen, sőtt kegyes adott tanát

Zalaegerszeg egyik legrégebbi és leggazdagabb múltú középülete az úgynevezett "Kvártélyház", a Széchenyi tér 3-5. szám alatti, 1765-től 1928-ig, több fázisban felépített épülettömb, mely a 18-19. században a megyei tisztségviselők szálláshelyéül szolgált.

Csány László, az 1848/1849-es szabadságharc kormánybiztosa, minisztere és vértanúja 1848 előtt a Zala megyei liberális ellenzék pártvezére volt. Az 1830-as évek elejétől Deák Ferenc reformpolitikáját támogatta a zalai megyegyűléseken.

Kötetünk tanulmányai és forrásközleményei Zala megye történetének újabb, mindeddig ismeretlen fejezeteit dolgozzák fel a 15. századtól napjainkig terjedő időszakból. A 17 szerző (levéltáros és történész) 18 munkáját három tematikai...

Zala megye ősi, nemesen egyszerű címerét - mely egyike Magyarország legrégebbi területi önkormányzati jelképeinek - rendkívül változatos formákban ábrázolták és írták le az elmúlt évszázadok során. Pecsétjének használatáról, illetve címerének színeiről a

Forrásgyűjteményünk válogatott dokumentumok segítségével mutatja be a polgárosodás 1867 és 1918 között lezajlott folyamatát Zala megye két központi szerepkört betöltő településén, Zalaegerszegen és Nagykanizsán.

Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyvi regesztáinak (magyar nyelvű tartalmi kivonatainak) harmadik kötete az 1656 és 1716 közötti megyei közgyűlések és törvényszékek bejegyzéseit tartalmazza. E hat évtized nemcsak Zala megye, de az ország történetének is e

Zala megye középkori és kora-újkori történetének legfontosabb forrásai az oklevelek. A Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára jelen állaimban 438 db Mohács előtti oklevelet őriz. Szent Istvánnak a zalavári apátság alapításira vonatkozó...

Amikor a magyar királyi honvédség alakulatai az 1940. augusztus 30-án meghozott második bécsi döntés értelmében megkezdték Észak-Erdély és a Székelyföld birtokbavételét, a 2. hadsereg III. hadtestének kötelékébe tartozó ...

Jelen kötet a „Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között" című forráskiadványunk második része, amelynek első kötete 2006-ban látott napvilágot. Az első az 1918 és 1931 közötti évekből,...