A szlávok szétvándorlása a 6-8. században kezdődött a Visztula és a Dnyeper középső folyása közötti területről. Az alapvetően földműves keleti szláv népesség kapcsolatba került a lovasnomád sztyeppéi népekkel és a hajózó-kereskedő északi vikingekkel (varégokkal). A viking eredetű Rurik-dinasztia vezetésével felvették a bizánci kereszténységet. és kialakult középkori államuk, a Kijevi Rusz. A fejedelemségekre szakadt Rusz a 13. század második felétől a mongol hódítás és a keletre irányuló lengyel és litván expanzió következtében elvesztette önállóságát. A nagy mongol állam, a Kazahsztántól a kelet-európai sztyeppéig terjedő Arany Horda a 15. század elejéig tartotta függőségben az egykori Rusz törzsterületeit. Az átalakult regionális keretekben megindult a keleti szlávok differenciálódása, a mongol állam örökösei közül különösen a Krími Kánság gyakorolt döntő befolyást az évszázadok során annak a területnek a sorsára, amely ma Ukrajnát alkotja. Az ukrán etnogenezis szempontjából meghatározó szerepe volt a pusztasággá változtatott területeken tatár és szláv elemekből kialakuló szabad népességnek, a kozákságnak. amely a 17. században élte fénykorát. Az általuk lakott területeket, valamint a Kijevi Rusz egykori részfejedelemségeit. Halicsot és Volhíniát fokozatosan elnyelték a szomszédos államok és birodalmak. A kíméletlen versenyben az Orosz Birodalom gyarapodott a legerőteljesebben, az egykori litván, lengyel és osztrák fennhatóság alá került területeket is magába olvasztotta. Az örökébe lépő. polgárháborús viszonyok között kialakuló Szovjetunió minden eszközzel megakadályozta az egyes népek függetlenségi törekvéseit, folytatta a területgyarapítást, s mindezek ellensúlyozásaként bőkezű belső határokat alakított ki. Ezek a belső határok váltak államhatárokká 1991-ben. amikora független Ukrajna is létrejött. Ebben a labirintusban vezetjük végig az olvasót az ukrán-ság történetén az őshazától egész a jelenig.

Tartalom

ELŐSZÓ
I. A KIJEVI RUSZ ÉS RÉGIÓI (882-1240)
A 9-10. századi Kelet-Európa
A szeniorátusra épülő dinasztikus uralom (988-1125)
A kijevi centrum és az önállósodó perifériák (1125-1240)
Önállósult déli területek a mongol hódítás előtt
Keresztény mentalitás és műveltség
Hol volt a Rusz nyugati határa?
II. AZ ARANY HORDA (1240-1502)
A mongol hódítás kezdetei
A mongol jelenlét következményei
A Krími Kánság
III. A LENGYEL-LITVÁN FENNHATÓSÁG (1340-1569)
A litván terjeszkedés kelet felé (1340-ig)
Halics-Volhínia a Lengyel Királyságban (1340-1386)
Akrevai perszonáluniótól a lublini reálunióig (1386-1569)
A kozákság történetének kezdetei
A Krími Kánság a 16. században
A kárpátaljai régió a 13-15. században
IV. A KOZÁKOK KORA (1569-1654)
A lublini unió politikai, társadalmi és felekezeti hatása
A kozákság önszerveződése a 15. század végétől 1648-ig
A Hmelnickij-mozgalom (1648-1654)
V. A HETMANÁTUS (1654-1764)
Bohdan Hmelnickij mint „Ukrajna régense’' (1654-1657)
Ukrán fűggetlenedési kontra orosz centralizációs törekvések (1657-1667)
A Bal parti és a Jobb parti Ukrajna (1667-1687)
Iván Mazepa hetmansága (1687-1709)
A Hetmanátus utolsó időszaka (1708-1764)
A Hetmanátus szervezeti felépítése és működése (1654-1764)
VI. GALÍCIA (1772-1918)
Lengyelország felosztása
A felvilágosult abszolutizmus korától a ..népek tavaszáig”
A forradalom és az abszolutizmus kora
Az autonóm Galícia
VII. AZ OROSZ BIRODALOMBAN (1764-1917)
A Krími Kánság
A Hetmanátus megszüntetése és integrációja az Orosz Birodalomba
Társadalom és gazdaság
Az ukrán nemzeti mozgalom
Az első világháború
VIII. SZOVJET-UKRAJNA (1917/1922-1991)
Allamalakulások
Az 1920-as évek
A sztálinizmus
A radikális nacionalizmus és a második világháború
Régiók
Az enyhülés időszaka
IX. A FÜGGETLEN UKRAJNA (1991-2019)
Az átmenet
Demográfiai viszonyok
Földrajzi és politikai tagolódás
Nemzetállami változatok
Kelet és Nyugat között
KRONOLÓGIA

Oldalszám: 444

Kiadási év: 2021