A XVIII. század végét követő fél évszázadnyi időszak alatt számos, elsősorban földrajzi és statisztikai, részben gazdasági leírása született Magyarországnak, s ezek már a nagyközönség kezébe is kerültek. Vályi András: Magyarországnak leírása három kötetéb

Szabadfalvi József, a Herman Ottó Múzeum két évtizeden át volt igazgatója (1973-1990) 1998. júniusában tölti be 70. életévét. A múzeum a munkásságát reprezentáló tanulmánykötettel tiszteleg az ünnepeknek.

Zala megye közgyűlési jegyzőkönyvei regesztáinak második kötete az 1611 és 1655 közötti közgyűlési és törvényszéki bejegyzéseket tartalmazza. E feljegyzések a megye és a régió történetének fontos adatbázisai...

1996 az ezer éves magyarországi iskola ünnepi éve volt. A számos megemlékezés és szakmai tanácskozás egyike a Zalegerszegen szeptember 5-6. között megtartott Iskola és társadalom című oktatástörténeti konferencia volt, aminek...

A Zala Megyei Levéltár kiadványsorozatának, a Zalai Gyűjteménynek ezen újabb tanulmánykötete, a XIII. századtól egészen a XX. század közepéig kíséri végig a Kedves Olvasót, felvillantva Zala megye történetének egy-egy, a legújabb kutatások által feltárt e

A Zala Megyei Levéltár polgári kori jogszolgáltatási iratanyaga az intézmény össziratállományának mintegy 12 %-át teszi ki. A relatíve nagy terjedelmű iratanyag kutatásához ugyanakkor ez ideig nem készült olyan, akárcsak vázlatos...

A kötetben szereplő dokumentumokkal átfogóan, tematikai megkötöttség nélkül próbáljuk meg bemutatni Zala megye politikai, társadalmi és gazdasági életének átalakulását 1947 és 1956 között. A mű mind formai...

Az archontológia olyan listákat vagy névsorokat jelent, "amelyek időrendben tartalmazzák egy adott tisztség (hivatal, méltóság) összes viselőjének nevét", valamint a tisztségviselés kezdő és záró dátumait. Kötetünk úttörő jellegű vállalkozás: az országban

Németh Lászlónak, a Zala Megyei Levéltár tudományos munkatársának többéves kutatása eredményét tartja kezében a tisztelt olvasó. Olyan történeti forrásokat tár Önök elé, mely a zalai zsidóság társadalomtörténetének közel 150 évét...

Emlékalbumunk Deák Ferenc magánéletének és politikai tevékenységének egyes helyszíneihez kapcsolódva, településenként veszi számba a Haza Bölcsének, illetve családjának, rokoni és baráti körének, valamint szűkebb politikai környezetének ábrázolásait és re

Deák Ferenc 1833 májusától 1848 áprilisáig Zala megye egyik követeként, 1848 júliusától 1849 januárjáig a zalaszentgróti választókerület, 1861-tál 1873-ig pedig Pest belvárosa képviselőjeként vett részt a magyar országgyűlés munkájában. Ez idő alatt...

Zala megye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1555-1711. című sorozatunk első kötetét tartja kezében az olvasó. Megyénk közgyűléseinek és törvényszékeinek a jegyzőkönyvei a mai Magyarország területén a legkorábbiak közé tartoznak, 1555-ből maradtak fen

A szerzőpáros a köztudatban kevésbé ismert bárcákkal, a közlekedéshez kapcsolható eszközökkel ismerteti meg az olvasót. A feldolgozás során a teljességre törekedtek, a fémbõl ...

Fél évszázad telt el azóta, hogy megjelent Koch Sándor A magyar ásványtan története című könyve, mely e munkának is biztos kiindulópontjaként szolgált, sőt néhány részletét - itt-ott javítva és bővítve - át is vettem. Az első részletes magyar ásványtan-tö

A szőlészeti-borászati szakírók állítása szerint évszázadok óta szokás Tokaj-Hegyalján a jobb évjáratú borok lepalackozása. A szőlősgazda ily módon félretett magának a kiváló nedűkből ünnepélyes alkalmakra: keresztelőre vagy esküvőre...

A pincetok egy rekeszekre osztott fedeles láda volt, amely a borral töltött palackok, az ún. pincetokba való palackok tárolóhelyéül, egyúttal védelméül is szolgált.

Vázlat a parasztok, a kereskedők és az iparosok életmódjáról a 6-18. századi Keletközép-Európában.

Tokaj, e név évszázadokkal ezelőtt bevonult a hazai, sőt az egyetemes történelembe, az emberi kultúrhistóriába. Világhírű terméke a bor, vagy ahogy emlegetik "a tokaji" nem hagyta halványodni a hírnevét. Ahhoz azonban, hogy Tokaj teret hódítson a művelődé