Nincs termék a kosárban!
Mindszenty József veszprémi püspök a nyilasok fogságában töltött közel öt hónap után, 1945. április 20-án tért vissza székvárosába. Útja során Veszprém és Zala megye plébánosaitól értesült egyházmegyéje ...
A 2011. év tavaszán a veszprémi érseki levéltár munkatársainak szeme megakadt egy 1945-ben keletkezett aktán, amely méretével kitűnt a többi irat közül. Ez az akta tartalmazta azokat az iratokat, amelyeket a plébániák küldtek be ...
Ranolder János veszprémi püspök neve az általa alapított iskolák révén vált ismeretessé... Könyv eddig nem jelent meg Ranolderről. Annál nagyobb öröm számomra, hogy munkásságának felkutatásában és élete mozaikjainak képpé formálásában részt vehettem...
„Fata sua habent libelli”: mint minden könyvnek, úgy ennek is megvan a maga története. Ennek a bővebb részét a szerző már nem tudja elmondani, ezért csak a kiadó közölheti saját tapasztalatait. 1984. április 26-án a Kölni Érsekség véleményemet kérte ki a
A Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár, valamint a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ szervezésében 2022. szeptember 27-én a budapesti Walter Rózsi villában...
Az 1993-ban érseki rangra emelt Veszprémi Püspökség történetének kutatása a XVIII. század második felében kezdődött, tudományos igényű feldolgozások azonban csak a XIX. században jelentek meg nagyobb számban. A kiegyezés – s egyben a magyar...
Nagy örömmel adok ajánlást a jelen kötethez, amely méltó emléket állít kiváló püspök-elődömnek, dr. Rott Nándornak, aki 1917–1939 közt volt a veszprémi egyházmegye főpásztora. 1921–1938 között, a bérmálások alkalmával készített saját kezű feljegyzései...
A középkori veszprémi székeskáptalan archontológiáját, a kanonoki testület tagjainak adattárát tartja kezében az olvasó.
Amikor az oszmánok 1552-ben meghódították Veszprémet, nemcsak a dunántúli végvárvonal egy erősségét vehették birtokukba, hanem az egyik legkorábbi alapítású magyar-országi püspökség központját is.
A veszprémi egyházmegyében a 16. század elején mintegy hatszáz plébánia és az ország területén megtelepedett szerzetesrendek egynegyede volt megtalálható;...
A kötet tanulmányai az olvasó elé tárják a 17. század veszprémi püspökeinek személyiségét, továbbá az egyháztörténet olyan speciális területeit, mint a szerzetesrendek újbóli megtelepedése, a katolikus...
Tanulmánykötetünk két konferencia anyagát tárja az olvasó elő. Az 1918-1919-es esztendők politikai változásai alapvetően érintették a katolikus egyház életének addig megszokott kereteit: a tanulmányok megvilágítják,...
A Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága 2014 augusztusában konferenciát szervezett „Szerzetesrendek a veszprémi egyházmegyében” címmel. Az ott elhangzott előadások alapján született meg ez a tanulmánykötet,...
Háborús évek. A veszprémi egyházmegye a második világháborúban című konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartja kezében az olvasó.
Az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójáról a Veszprémi Érsekség egyháztörténeti konferencia keretében emlékezett meg.
A veszprémi bazilika korábbi barokk épületét báró Hornig Károly veszprémi püspök (1888–1917) az egyházmegye 900 éves fennállásának évfordulójára Aigner Sándor építésszel neoromán stílusban átépíttette. A barokk székesegyház külső megjelenéséről és belső..
1778-1779-ben Bajzáth József megyéspüspök kánoni látogatást végzett püspöki tartományában, amelynek során felmérte többek között az egyes települések lélekszámát, felekezeti megoszlását, a templomok, kápolnák, ...
Jelen kötetben az oszmán háborúkat követő reorganizáció idejét élő püspökség Zala vármegyei területeinek virágzó barokk korszakába, a 18. század utolsó éveibe nyerhetünk átfogó bepillantást ...
A veszprémi székeskáptalan a város többszöri török megszállása után 1630-ban ugyan újból megkezdte működését, de csak a 18. század biztosított nyugodtabb körülményeket a kibontakozáshoz. A háborús idők elmúltával a káptalan igyekezett betelepítéssel...
Veszprém városának építészeti képe jól illusztrálja a magyar történelem korszakait. E kötetben a ma is álló templomok mellett a már nem létező, de egykor működő Istenházak is helyet kapnak, ...
Huchthausen Lajos veszprémi egyházmegyés pap 1900. január 4-én született, lelkét 1998. október 13-án adta vissza Teremtőjének. Hosszú élete során megfordult Veszprémben, ahol tanulmányait végezte, mint káplán Murakeresztúron és Barcson, majd 1935 és...
A reformáció térnyerése és az oszmán hódítás, aminek következtében a veszprémi egyházmegye a 16-17. században a hódoltság és a Magyar Királyság határvidékére került, magával hozta a katolikus egyházi...
A tizenhét tanulmány a középkortól a 20. századig terjedő időszakban mutatja be a veszprémi egyházmegye történetét, illetve a világi közigazgatás fejlődését.
Dr. Kredics László, a Veszprémi Érseki Könyvtár vezetője 2012-ben ünnepelte 80. születésnapját. Pályatársai, egykori és jelenlegi munkatársai, tanítványai ez alkalomból az ünnepeltnek dedikált tanulmánykötetet készítettek, amely 17 szerteágazó témájú...