A tanulmánykötet az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kutatóintézete és az MTA BTK Történettudományi Intézete által 2018. október 18-19-én Budapesten szervezett Hivatalnok értelmiség a kora újkori Erdélyben és a Magyar Királyságban című konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatait tartalmazza.

A kötet a Torda vármegyei birtokos társadalom, lehetőség szerint személyekre lebontott-bemutatására tesz kísérletet.

A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon V/1-es kötetének megjelenésével a végéhez közeledik az a nagyszabású vállalkozás, amelynek kezdetei az 1960-as évekbe nyúlnak vissza, és amely oly hatalmas szerzõi és szerkesztõi...

Miért Gyulafehérvár? Azaz miért lett ez a csekély lélekszámú és viszonylag fejletlen polgársággal rendelkező mezőváros az 1541 után alakuló Erdélyi Fejedelemség uralkodóinak székhelye? A kérdés már jó ideje foglalkoztatja a ...

A könyv 22 éves időszakot vizsgál, szerkezeti felépítéséből kiindulva közösségmonográfiának lehet tekinteni. Úgy kívánja bemutatni a két világháború közötti lényegesebb mozzanatokat, hogy az esemény- és a politikatörténeti vizsgálatok szintjén...

A máramarosi koronavárosok, azaz Huszt, Visk, Técső, Hosszúmező és Sziget elidegeníthetetlen királyi birtok voltuknak köszönhetően egyedülálló helyet foglaltak el a középkori magyar városhálózatban.

A kötet részletesen tárgyalja a vasútvonal létrehozásának szükségességét, úgy, ahogy azt egyrészt az érdekelt helyiek, valamint a feltörekvő régióközpont, Temesvár szabad királyi város látta.

150 évvel ezelőtt indult meg Temesváron a három évtizedet megélt lóvasút, amely az 1866-ban átadott budapesti városi lóvasút után az akkori Magyarországon másodikként épült meg.

A kötet részletesen tárgyalja a vasútvonal létrehozásának szükségességét, úgy, ahogy egyrészt az érdekelt helyiek ...

Az Oravica-Báziás-vasútvonal a Bánság első vasútvonalaként vonult be a történelembe. Ugyanakkor a mai Románia területén lévő első vasútvonal ranggal is büszkélkedhetett.

A bánáti hegyi vasutat a műtárgyak sokasága teszi még érdekesebbé, híressé. Ezek nemcsak a szakemberek érdeklődésére tarthattak számot, hanem az átlagembert is lenyűgözték.

A kötet szerzői ismert szakírók, az egyes fejezetekben közölt tanulmányaik gazdagítják a térségre vonatkozó művelődéstörténeti szakirodalmat, másrészt érdekes olvasmányt kínálnak mindazoknak, akik érdeklődnek a technika története iránt, vagy fontos számukra, hogy megismerjék szűkebb pátriánk...