Nincs termék a kosárban!
A hiánypótló kötet, ami bemutatja a Káli-medence különleges lakóházait: a parasztházakat, a nemesi, uradalmi és egyházi eredetű épületeket egyaránt, amit az erősen rétegzett társadalom indokolt.
Vezető Herman Ottó Múzeum állandó ásványtani kiállításához
A matyóság a későn, a 18-19. században megformálódott magyar néprajzi csoportok közé tartozik. Elsősorban a jelentős mezőváros, Mezőkövesd népességét foglalja magába, bár a helyi hagyomány matyónak tartja a két szomszédos falu, Tárd és Szentistván népét i
A Magyarországon egyedülálló gyűjtemény alapjait Hajdu Ráfis János és felesége, Bakos Mária vetette meg. A mezőkövesdi házaspár közel félszáz erőgépet és félezer díszes kovácsoltvas munkát ajánlott fel az államnak azzal a feltétellel, hogy...
„Volt egyszer egy stadion…” – akár egy népmese, úgy idézi fel kiállításunk címe a diósgyőri sportpályák évszázados történetét.
Ez a könyv olyan, mint Bonyhád, sokszínű, érdekes, megférnek benne egymás mellett a felvidéki, székely, német és cigány ételek egyaránt.
Vezető a Pannon-tenger Múzeum állandó kiállításaihoz.
A tell arab szó, jelentése halom. Az európai régészeti irodalomban a többrétegű települések megnevezésére használják. Létrejöttének oka, hogy egy emberi közösség bizonyos gazdasági, társadalmi, természeti vagy szellemi okok miatt...
Szól a táj jellegéről, a benne élő nép történetéről, társadalmának formálódásáról, szerkezetéről. Elsősorban a hagyományos életmód, az anyagi kultúra, a folklór és a társadalmi intézmények, szervezetek, a...
Magyar Nemzeti Galéria, 1994 október - 1995 február kiállítása. Szinte olvasatlan állapotú antikvár könyv. De több helyen a műtárgyak sorszáma tollal be van karikázva.
Dunabogdány (régebbi nevén Bogdány) a Visegrádi-hegység északi részén, a Szentendrei-Duna jobb partján terül el. A községtől délre található 279 m magas Csódi-hegyen messziről is jól látható hatalmas kőfejtők működnek...
Fél évszázad telt el azóta, hogy megjelent Koch Sándor A magyar ásványtan története című könyve, mely e munkának is biztos kiindulópontjaként szolgált, sőt néhány részletét - itt-ott javítva és bővítve - át is vettem. Az első részletes magyar ásványtan-tö
Tanulmányunknak a Zempléni harangok címet adtuk, habár abban nemcsak a két világháború közötti Zemplén helységeinek harangállományát ismertetjük.
A születés, a házasság és a halál szokásai Keszthelyen környékén és Zala megyében
Az 1921-es esztendő jelentős dátum Miskolc város képzőművészeti életében. Ekkor kezdte meg működését a művésztelep, amelynek létesítésével egy régóta dédelgetett álom vált valóra.
A fazekasság Zalalövő környékén, a római kori Salla territóriumán otthon érzi magát.
A kiadvány Zalalövő római kori elődjének, a Municipium Aelium Sáliénak, és tágabb környékének, a város territóriumának történetével foglalkozik.
A magyarság újabb századainak legfénylőbb időszaka a reformkor elnevezést viseli. Valódi önerejű, még ősi, kollektív lelkületből fakadó fejlődés aranyozta be akkori éltének mindennapjait, ...
A most megjelenő munkánkkal arra törekszünk választ adni, hogy a városi összeírások tükrében hogyan vizsgálható Miskolc társadalmának 18. századi összetétele.