Borsod-Abaúj-Zemplén középkori várakban az ország egyik leggazdagabb megyéje és ezzel párhuzamosan a várkutatások számát tekintve is igen eredményes. Ezen régészeti kutatások az elmúlt tíz esztendő során is újabb és újabb...

Egyedülálló jellege miatt nagy közérdeklődést váltott ki, s sajtónyilvánosságot kapott a Bükkábrányiban előkerült fosszilis erdőrészlet.

„A XIX. század hozta meg számunkra az igazi polihisztorokat: Brassai Sámuelt, Pulszky Ferencet és Herman Ottót. Vele azután sírba is szállott az utolsó magyar polihisztor: a legtermékenyebb, a legnemzetibb, a legmaradandóbb hatású.”

Az egykori Abaúj és Zemplén megyék határán, Sátoraljaújhely központjától öt kilométernyire fekszik a mára már vele egyesült falucska, amelynek neve országszerte ismert. Petőfi 1847 nyarán járt ott, s tisztelgett a „szent öreg”, Kazinczy Ferenc emléke előt

Kedves Szülők, Tanárok! Szeretnénk, ha ez a múzeumpedagógiai foglalkoztató füzet az Önök számára is kikapcsolódást, szórakozást nyújtana. Kérjük, hogy segítsék a gyerekeket a kiállítás alapos megtekintésében és a kérdések megválaszolásában!

Hatvan szerző hatvan tanulmánya köszönti ebben a kötetben a 60 esztendős Viga Gyula etnográfust, muzeológust, egyetemi tanárt. A néprajz és a múzeumi tudományok köré rendeződő írások mind tematikai, mind módszertani szempontból széles skálán mozognak...

A múzeumi tudományok köréből összegyűjtött tanulmányokkal Veres László múzeumigazgatót, közel 40 éves múzeumi munkásságát és 20 éves egyetemi oktatói tevékenységét köszöntjük.

Az I. Országos Múzeumandragógiai Konferencián a múzeumok lehetséges jövőképéről, egy új, formálódóban lévő múzeumi stratégia célkitűzéseiről kívánunk szólni. Jogosan felvethető, hogy miért itt és miért most választjuk témánknak...

Mazsaroff Miklós festő- és grafikusművész élete és munkássága közel negyven éven keresztül kapcsolódott Miskolc városához, hiszen 1958-ban itt telepedett le a megyeszékhelyen, ahol 1997. szeptember 6-án bekövetkezett haláláig élt...

A kötet szerzője másfél évtizede kutatja a karakteres táj, Bodrogköz történeti néprajzát. Vizsgálatai során elsősorban az alábbi kérdésekre keresett választ. A Bodrogköz, illetve annak népe valóban olyan elzárt, hagyományos műveltségében...

Ez a munka 1950-ben, a tardi női viseletről tervezett egyetemi szakdolgozatom első fejezetének készült az 1948-50-ben végzett helyszíni gyűjtéseim alapján.

Kiállításunk új és érdekes szempontból vizsgálja a 19. századi magyar festészetet. Nem témákra, műfajokra és alkotókra koncentrál, hanem a festői alkotás egy alig vizsgált technikai elemére, a kép tematikus elemeinek „rendezésére”.

Életének és munkásságának legfontosabb célkitűzése a magyar irodalom népszerűsítése és a néphagyomány feltárása, ápolása volt.

A „Föld és Ember” Nemzeti Múzeum jelentős ásványgyűjteménnyel rendelkezik, mely 2007. január 1-jén 21 218 tételből állt. Hét állandó kiállításán 4412 példányt mutatnak be a következő címek alatt: Óriás kristályok, a Föld ásványai, Földünk ásványi nyersany

Herman Ottó (1835-1914) a magyar tudományosság egyik sajátosan halhatatlan alakja. Az „utolsó magyar polihisztor”-nak tartott tudós tevékenységét a néprajz, a nyelvészet, a régészet és a természettudományok egyaránt számon tartja.

Szól a táj jellegéről, a benne élő nép történetéről, társadalmának formálódásáról, szerkezetéről. Elsősorban a hagyományos életmód, az anyagi kultúra, a folklór és a társadalmi intézmények, szervezetek, a...

A kötetben megjelent tanulmányok, kutatási eredmények mellett, bennem egy személyes, csak önmagamnak rajzolt, szubjektív kép is megformálódott a bodrogközi tájról, a bodrogközi emberekről. Ez számomra éppen olyan fontos, mint a szakmai eredmény...

Négy évtized terméséből válogatva, a nyolcvanéves Kalló Lászlót köszöntötte 2005-ben a Herman Ottó Múzeumban megrendezett visszatekintő tárlat. Ez a kötet a már nyolcvanöt éves Mestert köszönti...

A könyv a néprajzkutatók által eddig figyelmen kívül hagyott területre irányítja a figyelmet. A hagyományos néprajzkutatás nem tekinti feladatának az arisztokráciával való foglalkozást. Ez a munka arról igyekszik meggyőzni olvasóit, hogy...

Dunabogdány (régebbi nevén Bogdány) a Visegrádi-hegység északi részén, a Szentendrei-Duna jobb partján terül el. A községtől délre található 279 m magas Csódi-hegyen messziről is jól látható hatalmas kőfejtők működnek...