A kötet szerzője másfél évtizede kutatja a karakteres táj, Bodrogköz történeti néprajzát. Vizsgálatai során elsősorban az alábbi kérdésekre keresett választ. A Bodrogköz, illetve annak népe valóban olyan elzárt, hagyományos műveltségében archaikus vonásokat konzerváló táj, illetve népcsoport volt-e a 19-20. században, amilyennek a néprajzi kutatások megrajzolták? Milyen módon formálta át a 19. század második kiében lezajló nagy tájátalakítás, a lecsapolás és a folyószabályozás a Bodrogköz arculatát, s az azt követő gazdasági, társadalmi és kulturális változások egészében a tájátalakítás következményei-e, illetve milyen más tényezők játszottak még abban szerepet? Mennyiben változott a polgárosulás folyamatában a Bodrogköz tradicionális életmódja, társadalma és kultúrája, s milyen tényezők okozták ezeket a változásokat? Melyek a változásokat serkentő, illetve az azok ellenében ható gazdasági, társadalmi tényezők? A trianoni országhatárainkon kívül eső, ma Szlovákiához tartozó Felső-Bodrog-köz falvainak - vagyis egy határon túli magyar csoport - életmódja, kultúrája valóban régiesebb-e az anyaországi Bodrogköz falvainál, vagy a hasonló jellegű tájak 20. századi műveltségénél? A 19. századi változások után megformálódó települések, falucsoportok „tömbösödését” a megelőző állapot adottságai, vagy a változás következtében ható, újabb tényezők okozták? A szerző, ahol lehetséges volt, folyamatokat igyekezett megrajzolni, s a hangsúlyokat a változásokra helyezte. Fontos hozadéka a könyvnek az is, hogy a trianoni határ által kettéosztott történeti tájat egységében vizsgálja, ezzel árnyalt képet ad a Bodrogköz és hagyományos műveltsége belső tagozódásáról, az életmód táji változatairól is.

Viga Gyula 1952-ben született, 1976-ban Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett etnográfus és történelem szakos tanári diplomát. Végzése óta - rövid megszakítással - a miskolci Herman Ottó Múzeum etnográfusa. 1980-ban Debrecenben egyetemi doktori címet, 2004-ben a Pécsi Egyetemen PhD fokozatot szerzett, 2005-ben a Debreceni Egyetemen habilitált.

Tartalom:

ELŐSZÓ

BEVEZETÉS. A TÉMAKÖR VIZSGÁLATÁNAK HÁROM ELMÉLETI KÉRDÉSE
A paraszti kultúra változásának néhány kérdése a Bodrogközben
A táj átalakítása és a hagyományos népi kultúra korszakai
Táji munkamegosztás, tájak közötti kapcsolatok

A VÁLTOZTATHATÓ ÉS A VÁLTOZATLAN
A bodrogközi táj átalakítása és annak hatása a hagyományos népi kultúrára
VÁLTOZÁSOK A BODROGKÖZ TÁJI KAPCSOLATAIBAN
A kapcsolatok természeti, gazdasági és társadalmi feltételei
Változások a gazdasági kapcsolatok térszerkezetében
A piackörzetek Átalakulása
Kereskedés a mezőgazdálkodás termékeivel
Adatok a dinnyetermesztéshez és a dinnyések vándorlásához
A gyümölcs- és szőlőtermesztés, kereskedelem
A bodrogközi dohányról
Egyéb termények értékesítése
Adatok az állatkereskedelemhez
A háziipar termékei
Vándorárusok - vándoralakok
A csempészetről
Vándorlás a malmokhoz
A hitélethez kapcsolódó vándorlásokról
A szállítás a termékcsere szolgálatában
Az utak, hidak, vámok és révek szerepéről
A bodrogközi fogatokról
A tutajozás közvetítő szerepéről
A vasúton járó polgárosulás. A bodrogközi vasútról
A vándormunka és hatása. A Bodrogköz interetnikus kapcsolataihoz
Vándoraratók
A vándormunka egyéb formáiról
Ruszin szolgalegények a Bodrogközben
Munkásvándorlások a mezőgazdaságon kívül

ELTÉRÉST ÉS AZONOSSÁGOT KIVÁLTÓ TÉNYEZŐK -A VÁLTOZÁS IRÁNYÁBAN ÉS ELLENÉBEN HATÓ FELTÉTELEK
(esettanulmány)
Táj, gazdálkodás
A földesúr és a kastélybeliek hatása
Külső kapcsolatok
Határőrség, csendőrség
Közigazgatás, termelőszövetkezet
Zsidóság, boltok
Nyelv
Vallás
Eredettudat
Tanulás
Még néhány adat az eltérő mentalitáshoz
Falucsúfolók
Viselet
Bálok, tánc
A közösségi normák kontrollja: a sport
Összegzés: a hagyomány és a változás néhány megjelenése a falusi kultúrában

ÖSSZEGZÉS

IRODALOM

KÉPMELLÉKLET

Oldalszám: 266

Kiadási év: 2008