Vezető Herman Ottó Múzeum állandó ásványtani kiállításához

Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészeti monográfiája a Népművészeti örökségünk című sorozat ötödik kötete, amely a ...

Szabadfalvi József, a Herman Ottó Múzeum két évtizeden át volt igazgatója (1973-1990) 1998. júniusában tölti be 70. életévét. A múzeum a munkásságát reprezentáló tanulmánykötettel tiszteleg az ünnepeknek.

A könyv a régészet, a kézművesipar - történeti kutatások és a néprajz módszereit és eredményeit felhasználva kísérli meg a miskolci ólommázas fazekasság történetének ívét felrajzolni.

Dunabogdány (régebbi nevén Bogdány) a Visegrádi-hegység északi részén, a Szentendrei-Duna jobb partján terül el. A községtől délre található 279 m magas Csódi-hegyen messziről is jól látható hatalmas kőfejtők működnek...

A Herman Ottó Múzeum műkincsei című kiadvány a múzeum létesítésének 100. évfordulójára jelent meg. A múzeum tárgyi gyűjteményének legértékesebb és legszebb darabjaiból nyújt válogatást. Mint minden válogatás, természetesen ez is önkényes...

Az üvegből készült tárgyak népi kultúránkban betöltött helyét, szerepét még napjainkban sem határozhatjuk meg kellő mértékben. Még mindig azt kell bizonyítanunk, hogy ezeknek az eszközöknek fontos, nélkülözhetetlen...

Sokak örömére megjelenő, hiánypótló kötetet tart kezében az olvasó. Döbröczöni Kálmán festőművész életét és munkásságát nyomon követő kiadvány nem csupán egy gazdag festői pályát mutat be, hanem a művész érzékenysége folytán képet nyújt az Ormánság népéne

A történelmi Magyarország ásványairól ez az egyetlen magyar nyelvű monográfia készült. Szerzője Tóth Mike (1838-1932) kalocsai szerzetes-tanár, aki a jezsuiták kalocsai gimnáziumában 1861 és 1918 között...

A magyar népművészet kutatásának kiemelkedő eredménye Fügedi Mártának ez a munkája. Jóval több mint három jelentős etnikai csoport népművészetének a bemutatása és elemzése.

Fél évszázad telt el azóta, hogy megjelent Koch Sándor A magyar ásványtan története című könyve, mely e munkának is biztos kiindulópontjaként szolgált, sőt néhány részletét - itt-ott javítva és bővítve - át is vettem. Az első részletes magyar ásványtan-tö

A Kiadó az Officina Musei sorozatban először mutat be egy művészi pályát. Tóth Imre Munkácsy-díjas festő- és grafikusművészre nem véletlenül került a választás. A közel fél évszázad alatt bizonyított következetessége hitelessé teszi személyét. Alkotásaibó

A szerző az 1869-es népszámlálás családonként, háztartásonként, lakóházanként felvett ívei alapján rajzol részletező képet Tokaj 19. századi társadalmáról. Forrását a karakteres mezőváros 1848 és 1869 közötti történetének más adataival is kiegészítve, rés

A szőlészeti-borászati szakírók állítása szerint évszázadok óta szokás Tokaj-Hegyalján a jobb évjáratú borok lepalackozása. A szőlősgazda ily módon félretett magának a kiváló nedűkből ünnepélyes alkalmakra: keresztelőre vagy esküvőre...

A pincetok egy rekeszekre osztott fedeles láda volt, amely a borral töltött palackok, az ún. pincetokba való palackok tárolóhelyéül, egyúttal védelméül is szolgált.

Vázlat a parasztok, a kereskedők és az iparosok életmódjáról a 6-18. századi Keletközép-Európában.

Tokaj, e név évszázadokkal ezelőtt bevonult a hazai, sőt az egyetemes történelembe, az emberi kultúrhistóriába. Világhírű terméke a bor, vagy ahogy emlegetik "a tokaji" nem hagyta halványodni a hírnevét. Ahhoz azonban, hogy Tokaj teret hódítson a művelődé

A magyarországi talajok felszínén vagy a tavak partján képződő sókiválásokat a középkor óta számos alkalommal említették. Szinte nincs még egy ilyen ásványképződési folyamat, melyet ilyen korai évszázadokból oly sokan említettek volna hazánk területéről..

Szól a táj jellegéről, a benne élő nép történetéről, társadalmának formálódásáról, szerkezetéről. Elsősorban a hagyományos életmód, az anyagi kultúra, a folklór és a társadalmi intézmények, szervezetek, a...