Nincs termék a kosárban!
A könyv A varázsfuvola-irodalom egyik csúcsteljesítménye, amely helyreállítja a mű értelmét.
Komor Vilmos, a Magyar Állami Operaház és a Filharmóniai Társaság karmester életének történetét a szintén zenei pályát választó leánya írta meg. A kötet természetesen elsõsorban az opera és a komolyzene hívei...
E könyv a népi hangszereket és a hangszeres népzenét kutató Kodályt mutatja be 1906-1950 között végzett falujáró népzenei gyűjtőmunkássága, valamint a feldolgozáskor készített hatalmas kotta- és jegyzetapparátusa alapján.
A könyv tárgya a 18.század második felében világosan kibontakozó és egymástól eltérõ két kalapácszongoratípus, a német/bécsi:, illetve az angol modell meghatározó szerepe az egykorú billentyûs zene ...
A rendkívül értékes kiadvány "közérdekű", élményszerű része az MP3 zenefájlokat és videofájlt tartalmazó CD-melléklete. A nyomtatvány java része a Lőrincrévéről áttelepült két adatközlő dallamait tartalmazó kotta, ami a hangfelvételekkel együtt...
A Hagyományok Háza 2006-ban és 2007-ben rendezett egy-egy jubileumi kiállítást Bartók Béla, illetve Kodály Zoltán népzenekutatói tevékenységének szentelve, születésük 125. évfordulóján. A tudományos igényű magyar népzenekutatás és az...
A tekerőlant történetéről nem sok feljegyzés maradt, népi hagyománya sem teljesen ismert. Hogyan és mikor jutott Magyarországra, milyen változásokon ment keresztül, máig sem tisztázott. Népi használatáról - mások mellett - Bartók Béla és...
A Néprajzi Múzeum fonogramm tárának elejét képező Vikár Béla féle folklórgyűjtemény a magyar folklórkutatás szegletköve lett. A kor legfrissebb technikai eszközeit alkalmazó (a gyorsírást és a fonográfos hangfelvételt összekapcsoló) gyűjtési módszerét bát
Bartók Béla életművében jelentős helyet foglal el a népdalfeldolgozás műfaja: minden harmadik kompozíciója népdalfeldolgozás, vagy legalábbis tartalmaz népdaltémájú tételt. Jelen van a műfaj az életpálya valamennyi szakaszában is. Bartók először...
Bartók Béláról már életében, majd halála után fokozott mértékben sok életrajz, visszaemlékezés és leírás jelent meg. Ezek nagy része meglehetősen hiányos vagy egyoldalú volt, és sok rossz adat, téves következtetés látott
Vikár Béla egyike volt azoknak Európában, akik legkorábban felismerték, hogy a folklór tudományos dokumentálására hangrögzítő eszközre van szükség. 1896-ban készítette az első magyar népzenei hangfelvételt, de övé az első szlovák, román, szlovén...
"Lajtha László 1922 novemberében, Bogyiszlón 111 dallamot rögzített fonográfhengerekre. A gyűjtés eredményéről a Néprajzi Társaságban 1924. január 30-án tartott előadásán számolt be. Bár sem ennek az előadásnak, sem helyszíni jegyzeteinek...
"Bartók Béla születésének 125. évfordulójára készült az a - jelen kiadvánnyal azonos című - kiállítás, amellyel célul tűztük Bartók úttörő jelentőségű népzenekutatói munkásságának vázlatos bemutatását. Magyar, román, szlovák, délszláv, arab és török nyelv
Az erdélyi magyar népi tánczene Pávai István eddigi kutatói életútjának fő műve, a népi hangszeres tánczene és a népi többszólamúság vizsgálata szempontjából úttörő jelentőségű tudományos munka. Kutatási eredményeinek mind a...
Összeállításunk a Táncház-mozgalom kezdeteinek dokumentumaiból válogatott. Újságcikkek, levelek és egyéb írások segítségével megkíséreljük felidézni a 70-es évek elejének nyüzsgő, forrongó, vitákkal és munkával terhes időszakát, amelynek...
"Kodály Zoltán a 20. századi magyar kultúra meghatározó és sokoldalú személyisége. Pontosan ez a sokoldalúság, a pedagógus és zeneszerző Kodály nemzetközi és hazai sikerei kissé háttérbe szorították a tudós Kodályt. Pedig pályatársával, Bartók Bélával egy
Több mint 40 éve annak, hogy a Liszt Ferenc téri Könyvklubban létrejött az első táncház, s az egykori szűk szakmai kezdeményezés ma tízezreket vonz világszerte. Bár többen többször temették, múltidézőnek, korszerűtlennek bélyegezték, ma is eleven valóság.
Rosonczy-Kovács Mihály, aki maga is gyakorló népzenész hegedűs, rendhagyó népdaloskönyvében kilenc tájegységet választott ki a Kárpát-medencéből és Moldvából.