Hogy Budapest világváros, építészetének gazdagsága lenyűgöző, hogy még mindig (meddig?) tele van a múlt európai rangú emlékeivel. A mi Budapestünk sorozat

Könyvünk nem törekedhet a teljességre, csupán válogatás egy gazdag kincstár legszebb darabjaiból, a legjellemzőbb példákból, hogy bemutassuk a magyar szecesszió építészetét.

Gergely Zoltán – aki mezőségi születésű lévén aktív résztvevőként jól ismeri szülőfaluja és környéke hagyományait – szerves egységben vizsgálta meg azokat.

A XX. század első évtizedében szerveződött gödöllői művésztelep — hasonlóan a korszak más, szecessziós csoportosulásaihoz — a művészetek szintézisére törekedett.

Az utcán járva tekintetünket ritkán emeljük a kirakatok szintje fölé, pedig érdemes. Ez a kötet most sétára invitál. Sétánk közben - ha felnézünk - ismeretlen, különös világ tárul fel előttünk.

A világ nyolcadik csodájának nevezett borostyánszoba érdekfeszítő történetét dolgozza fel a könyv, ...

Olyan hiánypótló szakkönyvet vehet kézbe az olvasó, amely naprakészen tekinti át az 1945 utáni magyar művészet egészét - határon belül és kívül...

A finn és magyar művészvilág 1900-ban, a párizsi világkiállításon találkozott először, ahol mindkét ország pavilonja kivételesen nagy, pozitív nemzetközi visszhangot váltott ki.

A XX. századi magyar grafika, azon belül az ex libris művészetének stílusteremtő mestere volt Fery Antal, akinek tekintélyes életművét tartalmazó alkotásjegyzékét tartja most kezében az olvasó.

Amikor a 19. századi fővárosi társasélet kutatásába fogtunk, a tudomány világában részben ismeretlen földre léptünk: ahogy azt e kötetek olvasója a hivatkozásokból látni fogja, csak bizonyos területeket lehetett biztonságosan megközelíteni.

Kós Károly 1907-ben fejezte be egyetemi tanulmányait. Egy év múlva megbízást kapott Zrumecky Dezsővel együtt a Fővárosi Állat- és Növénykert megtervezésére. Pályafutásának első korszakában (1907-1914) a kezdő, tehetséges építészhallgatóból családapa lett,

MűvészetMalom, Szentendre 2005. október 1.-2006. január 15./Kiállítási katalógus

Az európai művelődéstörténet időtálló kézikönyvét nyújtjuk át az olvasónak.

151 Mintaív található a dossziéban és a hímzéstípusokhoz öltés leírás.

„. . . a zenetörténet a magyar történelem szerves része. Sajátságai a magyar politikai, társadalmi, kulturális élet következményei; törekvései e nemzet szellemi erőfeszítéseinek részét teszik.

Egy olyan embert mutat be ez a kötet, akinek sorsa és cselekedetei sokaknak volt közvetett, vagy közvetlen módon tanítója. Népben és nemzetben gondolkodó társaival együtt igen sok áldozatot vállalt az ország felemelkedéséért és a kiszolgáltatott időkben i

1967-ben Miskolc városa Miskolci Kiállítási Csarnok néven új intézményt alapított, mely 1968. január 1-jén kapja a Miskolci Galéria nevet. Az intézmény 1995-től szakmúzeum lett, a sokszorosító művészetek területén (grafika, fotó)...

Kiállításunk új és érdekes szempontból vizsgálja a 19. századi magyar festészetet. Nem témákra, műfajokra és alkotókra koncentrál, hanem a festői alkotás egy alig vizsgált technikai elemére, a kép tematikus elemeinek „rendezésére”.

"A Daniela Marcu Istrate régész által vezetett, változó összetételû kutatócsoport által eddig elvégzett, jelenleg is folytatódó ásatások elsõ szakaszának az eredményeit rögzíti ez a kötet, reméljük, kezdõ darabjaként...

A könyv, amelyet kezükben tartanak, tankönyv és segédkönyv. Mindenképpen hasznos olvasmány.