Nincs termék a kosárban!
Nincs készleten
A 20. századi magyar művészet története 1896-ban, a millennium esztendejében kezdődik, akkor, amikor a fényes ünnepségek ellenére leplezetlenül feltárul az akadémikus és a modern szemlélet ellentéte. A historizmus mellett virágzik a szecesszió, néhány fiatalember pedig elindul Nagybányára, a modern magyar művészet első állomására. A történet az avantgárd törekvésekkel folytatódik, a Nyolcakkal és aktivistákkal, a két világháború közötti római iskola hivatalos modernségével, a posztimpresszionista Greshammel, 1945-tel, a realizmus doktrinája által meghatározott ötvenes évekkel, a hatvanas, hetvenes évek újavantgárd művészetével, a rendszerváltással, a modernizmus utáni kortárs művészettel.
A kötet átfotó képet ad a század képzőművészetéről, s első ízben vállalkozik az 1945-től napjainkig terjedő időszak ismertetésére, az elmúlt ötven év újjáértékelésére, a politikai nyomástól, cenzúrától, s a vele szemben alkalmazott taktikáktól független szakami elemzésre. Ebből adódik, hogy a szerzők korábbi művészettörténet-írásunkban központi helyet elfoglaló az ún. haladó törekvések kiemelése helyett árnyaltabb képet festenek, nem hangsúlyoznak egyoldalúan egy-egy vonulatot vagy irányzatot. Úttörő jelentőségű az utóbbi harminc év feldolgozása, amelynek művészetéről összefoglaló tanulmány mindeddig nem született. A szerzőnek új szempontok alapján kellett feldolgozniuk ezt az időszakot, s törekedtek arra, hogy a művészet folytonosan alakuló kontextusát és intézményrendszerét, a kiállításokat, galériákat, folyóiratokat egyaránt bemutassák, és a legfiatalabb alkotók munkáinak is helyet adjanak.
1989, a rendszerváltás óta immár tíz év telt el. Nemcsak a világ formálódott át, s vele a művészet, hanem a művészettörténet szemlélete is. A századvég közelsége kényszerítően időszerűvé tette, hogy egy új nézőpontú összegzés, a nagyközönség számára is érthető, friss szellemű, színvonalas 20. századi magyar művészettörténet megjelenjen. A kötet szerzői a 20. századi magyar és közép-kelet-európai képzőművészet szakemberei, akik kiállítások kurátoraiként, egyetemi előadókként foglalkoznak kutatási területükkel, tudományos publikációik mellett a kortárs művészeti életben is aktívan részt vesznek. Andrási Gábor (1954) az Óbudai társaskör Galéria vezetője, Pataki Gábor (1955) az MTA Művészettörténeti Intézetének igazgatóhelyettese és az Új Művészet című folyóirat szerkesztője, Szücs György (1960) a Magyar Nemzeti Galéria tudományos titkára és Festészeti Osztályának muzeológusa, Zwickl András (1964) a Magyar Nemzeti Galéria muzeológusa és a Magyar Iparművészeti Főiskola adjunktusa.
Tartalom
Előszó
1896-1919
A múlt és jövő határán - a millenniumi ünnepségek (Sz. Gy.)
Az új természetlátás iskolája - Nagybánya (Sz. Gy.)
A nemzeti hagyomány ösvényein - az Alföld vonzásában (Sz. Gy.)
A lélek és formái - Mednyánszky, Csontváry, Gulácsy (Sz. Gy.)
A szecesszió változatai - Gödöllő, Budapest (Sz. Gy.)
Festőiség és dekorativizmus - Vaszary, Rippl-Rónai (Sz. Gy.)
Impresszionizmus és neoimpresszionizmus - a MIÉNK és a Művészház (Z. A.)
A "kereső" Nyolcak - az avantgárd kezdetei (Z. A.)
Utópia épül - a magyar aktivisták (P. G.)
1919-1945
Hidak a jövőbe - a magyar avantgárd az emigrációban (P. G.)
Értékőrzés és progresszió - Szinyei Társaság, KUT, UME (P. G. - Z. A.)
Árkádia illúziója - újklasszicista törekvések (Z. A.)
"A gazda bekeríti házát" - A Gresham-kör művészete
A korszerű reprezentáció kísérlete - a római iskola (Z. A.)
Ősi formák nyomában - expresszív és archaizáló tendenciák (Sz. Gy.)
A teória és praxis szorításában - baloldali törekvések (Sz. Gy.)
Az álom szerkezete - a Munka-kör és a szentendrei fiatalok (P. G.)
1945-től a hetvenes évekig
A remény és a szorongás évei - művészet 1945-49 között (P. G.)
"Új művészet" régi köntösben - a szocreál (Sz. Gy.)
Minden egyszerre - művészet és művészeti élet az ötvenes, hatvanas évek fordulóján (P. G.)
Túl a táblakép keretein - a szürnaturalizmus, a Zuglói kör és a gesztusfestészet (Z. A.)
A neoavantgárd jelentkezése - az Iparterv, a Szürenon és Balatonboglár (Z. A.)
A hetvenes évek (A. G.)
A valóság meghatározása - figuratív tendenciák
A struktúra fogalma - geometrikus törekvések
"A mű = az elképzelés dokumentációja" - konceptuális művészet
A nyolcvanas évek. "Az avantgárd halott" (A. G.)
Az "új kép"
Az emberkép és hiánya
Avantgárd, paródia
Tér - tárgy - szobor. Installációk, objektek, szoborművek
Helyszínek, műhelyek
Kortárs képzőművészet a kilencvenes években (A. G. - Z. A.)
Egy új "olvasat"
Intézmények, alternatív helyszínek, művészcsoportok
Médiumok és stratégiák
Válogatott irodalom
Képjegyzék
Névmutató
Oldalszám: 289
Kiadási év: 1999