Serényi Árpád a Vas megyei Hegyfaluban született, apja állomásfőnök volt. Vajon miért választotta a fényképészi hivatást, arról nem sokat tudunk, mint ahogy életművének jelentős része is az idők martaléka lett. De ami megmaradt, arról szinte mindent megtudhatunk az NKA, a megyeszékhely és több göcseji település által is támogatott „Serényi Árpád Zalaegerszeg és Göcsej fotográfusa” című képes kötetből. A Göcseji Múzeum által gondozott, 250 oldalas kiadványt Megyeri Anna történész-főmuzeológus gyűjtötte egy csokorba.
Serényi végigharcolta az első világháborút, ahonnan súlyos sérülésekkel tért haza 1918-ban. Hallása megromlott, jobb keze pedig szinte használhatatlanná vált. Kitartását jellemzi, hogy megtanult bal kézzel retusálni. Zalaegerszegre 1920-ban érkezett Saly Viktorné műtermi fotós hívására, s az özvegy Batthyány utcai fényképészműhelyében kezdett dolgozni. 1926-ban önállósult, pár házzal arrébb nyitott saját műhelyt, amit a Saly nővérek nem bocsátottak meg neki.
A város nagyon hamar befogadta, amiben az is közrejátszott, hogy a közismert Léránt családból választott feleséget (Léránt Margit), akihez egész életében őszinte szívvel ragaszkodott. Nyitott, érdeklődő ember volt, eszperantó nyelven levelezett, a világ minden táján voltak partnerei. Újításra való hajlamát jelzi, hogy kitalált egy modellforgató szerkezetet, amit a szabadalmi hivatal be is jegyzett. Egy írásában a korabeli ízlést is bírálta, ami erős retust, a valóság aránytalan megszépítését várta el a fényképésztől, holott ő szeretett volna „modern” képeket készíteni. A szakmája elkötelezett híveként folyamatosan fejlesztette tudását, szaklapokat járatott, többek között a Magyar Fotográfiát.
Serényi Árpád munkássága azért is oly becses, mert fotói által végigkísérhető Zalaegerszeg korabeli fejlődése. Megörökített minden fontos építkezést, városi megemlékezést, nagyszabású rendezvényt, mint amilyen az 1934-es repülőnap, a Göcseji Hét programjai vagy az 1938-as Szent Jobb körútjának zalaegerszegi állomása volt.
A fotók és filmek elkallódásáról szomorú történetet őriz a család. Serényi halálát követően özvegye egy ideig még vezette a műhelyt, majd Sopronba költözött húgához. Felkereste őt egy szombathelyi drogista, akitől a fényképelőhíváshoz használatos vegyszereket vásárolták, s arra hivatkozva, hogy külföldön nagyobb értéke van a képeknek, azok javát kicsalta az özvegytől. A filmeknek viszont nyoma veszett, …vagy talán csak idő kérdése, hogy felbukkanjanak egy aukciós weboldalon vagy egy régiségkereskedő kínálatában.

Tartalom

BEVEZETŐ
ZALAEGERSZEG, A BEFOGADÓ VÁROS
FÉNYKÉPÉSZ KORTÁRSAK
SERÉNYI ÁRPÁD PÁLYAKEZDÉSE, A SALY-SERÉNYI MŰTEREM
A KEZDEMÉNYEZŐ VÁLLALKOZÓ ÉS FOTÓRIPORTER
A ferences templom- és kolostor építése, felszentelése
Kiállítások, sikerek és barátságok
Az első amatör fényképkiállítás Zalaegerszegen
GÖCSEJ FELFEDEZÉSE - A GÖCSEJI KÉPSOROZAT, 1932-1933
A BALATON VONZÁSÁBAN, 1934
A CSERKÉSZTISZT
AZ ESEMÉNYEK SODRÁSÁBAN
Repülőnap Zalaegerszegen, 1934
A húsuéti határjárás, 1934
Göcseji Hét, 1935
Tabódy Tibor főispán búcsúztatása, 1936
Göcseji Hét, 1936
SIKER PÁRIZSBAN, SZERÉNY LEHETŐSÉGEK ITTHON
Pölöske, Teleki Béla főispán családjánál
fényképész mint „idegenforgalmi attrakció”
A Szent Jobb Zalaegerszegen
Zalai katolikus leánynap
SERÉNYI ÁRPÁD MŰTERMÉBEN
Személyes történetek
Egy szerelem születése
Pillanat szülte ké
A kedves modell, Ujlaky Margit
EPILÓGUS
ALBUM ZALAEGERSZEG
Természeti környezete
Utcái, terei, épületei, lakói
Eseményképek, csoportképek
GÖCSEJ FELFEDEZÉSE
Az elveszettnek hitt diapozitívok
GÖCSEJ ÉS HETÉS LAKÓI
A BALATON VONZÁSÁBAN
SERÉNYI ÁRPÁD MŰTERMÉBEN
Csoportképek
Portrék
Esküvői képek
Gyermekportrék, családi képek
Tablókép
SERÉNYI MEGJELENÉSE KIÁLLÍTÁSOKON
Irodalom
Jegyzetek
A képek lelőhelye
Summary

Oldalszám: 258

Kiadási év: 2017